A szorongás hosszú távú hatásai az egészségre már régóta foglalkoztatják a tudományt. Tudjuk, hogy a krónikus stressz és az állandó aggódás nemcsak a mentális állapotunkat roncsolja, hanem fizikai szinten is nyomot hagy. De mi lenne, ha létezne egy új, célzott módszer, amely mellékhatások nélkül csillapítaná a szorongást? A legújabb kutatások szerint ez már nem is annyira elérhetetlen álom.
Egy új felfedezés: az mGluR2 receptor szerepe
A Weill Cornell Medicine kutatói egy preklinikai modellben azonosítottak egy specifikus agyi kört, amelynek gátlása mellékhatások nélkül csökkenti a szorongást. Egy újfajta agyi áramkörtérképezési technikával beazonosították1 azt a specifikus területet a bazolaterális amygdalában (BLA), amely kulcsszerepet játszik a szorongás szabályozásában. A felfedezés lényege, hogy a metabotróp glutamát 2 receptor (mGluR2-receptor) aktiválása segíthet a szorongás csökkentésében anélkül, hogy az eddig alkalmazott gyógyszerek kellemetlen mellékhatásai – például álmosság, memóriazavar vagy függőség – jelentkeznének.
A szorongásos rendellenességek, a pánikbetegség és a kapcsolódó állapotok jelenlegi kezelései nem kívánt mellékhatásokkal járhatnak, beleértve a kognitív károsodásokat.
Miért fontos ez a longevity szempontjából?
Ez a tudományos áttörés óriási jelentőséggel bír a longevity szempontjából. A tartós szorongás ugyanis nemcsak mentális teher, hanem komoly egészségügyi kockázat is: növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, gyengíti az immunrendszert, és hozzájárul a gyulladásos folyamatokhoz a szervezetben.
„Eredményeink egy új és fontos célpontot jelölnek ki a szorongással kapcsolatos rendellenességek kezelésére, és azt mutatják, hogy a fotofarmakológián alapuló megközelítésünk ígéretes lehet általánosabban is, mint egy mód arra, hogy pontosan visszafejtsük, hogyan működnek a terápiák az agyban”– mondta a tanulmány vezető szerzője, Joshua Levitz, a Weill Cornell Medicine biokémia docense.2
Ha egy új, célzott kezelés képes lenne hatékonyan csökkenteni a szorongást, az hosszú távon hozzájárulhatna az egészségesebb és hosszabb élethez.
A jövő kilátásai
A kutatás tehát nem csupán egy újabb tudományos eredmény – reménysugár lehet mindazok számára, akik napi szinten küzdenek a szorongás hatásaival.
Speciális genetikai és nyomjelzős technikák segítségével két olyan idegi áramkört azonosítottak az agyban, amelyek aktiválása összefügg a szorongásos reakciókkal. Egy különleges fotofarmakológiai eljárást alkalmazva – amely fény segítségével aktiválja az mGluR2-receptorokat – megállapították, hogy a ventromediális prefrontális kéregből induló áramkör gátlása hatékonyan csökkenti a szorongás jeleit. Ezzel szemben a hippocampusból induló áramkör aktiválása nem hozott hasonló eredményt.
Ez a kutatás azt mutatja, hogy a jövő szorongáscsökkentő terápiái precízebb, célzottabb kezelést tehetnek lehetővé, minimalizálva a mellékhatásokat. A módszer nemcsak az mGluR2-alapú gyógyszerfejlesztéshez nyújt új irányokat, hanem általánosan segíthet az agyi gyógyszerhatások pontosabb megértésében is.
A következő években a tudósok arra fókuszálnak, hogy ezt az áttörést gyógyszeres terápiává alakítsák, amely természetes módon harmonizálja az agyi folyamatokat.
Egy lépés a teljesebb élet felé
A hosszú élet titka nem csupán az egészséges táplálkozásban és a mozgásban rejlik, hanem abban is, hogy képesek vagyunk-e csökkenteni a belső feszültséget, amely észrevétlenül rövidítheti meg az életünket. Ha pedig egy új tudományos felfedezés segíthet abban, hogy szorongás nélkül, teljesebb életet élhessünk, az egy hatalmas lépés az emberiség számára.
