A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói egy olyan innovatív módszert fejlesztettek ki, amely új távlatokat nyit az idegsejtek működésének megértésében. A Hrabovszky Erik vezette Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoportjának kutatása1 lehetővé teszi bármely faj idegsejtjeinek azonosítását és teljes RNS-készletük meghatározását, ami kulcsfontosságú az öregedés és a hosszú élettartam molekuláris mechanizmusainak feltérképezésében.
Miért fontos az RNS-kutatás az öregedés szempontjából?
Szervezetünk minden sejtje azonos DNS-sel rendelkezik, mégis a sejttípusok között jelentős különbségek vannak. Ennek oka az, hogy a sejtek különböző módon használják fel a genetikai információt, amely az RNS-átírás révén nyilvánul meg. Az RNS-molekulák készlete, vagyis a transzkriptom, folyamatosan változik az életkorral és a környezeti hatások függvényében. Ennek pontos feltérképezése kulcsfontosságú az idegsejtek működésének és az öregedési folyamatok mélyebb megértéséhez.
A kutatók a gonadotropin-felszabadító hormont (GnRH) termelő idegsejtekre összpontosítottak, amelyek fontos szerepet játszanak a szaporodási funkciók szabályozásában.
Korábban az alacsony érzékenységű módszerek nem tették lehetővé ezen sejtek teljes RNS-készletének feltérképezését. A Journal of Biological Chemistry (JBC) folyóiratban publikált2 azt a módszertani fejlesztés arról szól, hogy miként lehet meghatározni az RNS készletet a lézer mikrodisszekcióval (LCM) és újgenerációs szekvenálással kombinált technikával. Ehhez a módszerhez a vizsgálni kívánt idegsejttípusban fluoreszkáló fehérjét termelő egerekre volt szükség.
Ez az új eljárás nem igényli fluoreszkáló fehérjéket termelő állatok használatát, így szélesebb körben alkalmazható. A módszer segítségével az egér és patkány GnRH idegsejtjeiben több mint 13-14 ezer RNS-átiratot azonosítottak, amelyek közül 28 kapcsolatba hozható az emberi meddőséggel és az idegrendszeri betegségekkel.
Hogyan segíthet mindez a longevity megértésében?
Az öregedéssel az RNS-átírás pontossága fokozatosan romlik, ami hatással van az idegsejtek működésére. A mostani kutatás rávilágít arra, hogyan változik az RNS-készlet az életkor előrehaladtával, és milyen molekuláris folyamatok befolyásolják az öregedést.
a célzott RNS-alapú terápiák vagy az RNS-átírás optimalizálása hosszabb és egészségesebb életet biztosíthat.
Ha jobban megértjük az RNS-készlet változásait, új stratégiákat dolgozhatunk ki az öregedési folyamatok lassítására és az idegrendszeri betegségek megelőzésére. A tanulmány azt is alátámasztja, hogy az RNS-módosulások jelentős hatással vannak az idegrendszeri funkciókra és a hosszú élettartam fenntartására. Az RNS-szerkesztési mechanizmusok fejlesztése így új terápiás lehetőségeket kínálhat az életminőség megőrzésében és az öregedési betegségek kivédésében.
Ezen kívül a KOKI kutatói áttörést értek el az idegsejtek kommunikációjának megértésében, különös tekintettel a gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) termelő neuronokra. Ez a kutatás új perspektívát nyújt az öregedési folyamatok molekuláris hátterének vizsgálatához, és rávilágít arra, milyen szerepet játszanak az idegsejtek közötti jelátviteli folyamatok az agy egészségének és a hosszú élettartam fenntartásában. Erről bővebben a Nicole.hu Longevity Magazin korábbi cikkében olvashattok.
Egy lépéssel közelebb a hosszú élet titkához
A KOKI kutatása új megvilágításba helyezi az öregedés biológiai folyamatait, segítve annak megértését, hogy milyen tényezők befolyásolják az emberi hosszú élettartamot. Az RNS-kutatás egyre inkább kulcsszerepet játszik a longevity tudományában, hiszen a génkifejeződés szabályozása elengedhetetlen a sejtek megfelelő működéséhez. A jövőben ezek a felfedezések akár célzott terápiás fejlesztésekhez is vezethetnek, amelyek lassíthatják az öregedési folyamatokat és hosszú távon fenntarthatóbb életminőséget biztosíthatnak.
