A tudomány végre reflektorfénybe helyezi a női test egyik legkevésbé kutatott, mégis létfontosságú területét: a hüvelyi mikrobiomot. Ez a láthatatlan ökoszisztéma nemcsak a fertőzések elleni védelemért felel, hanem kulcsszerepet játszik a női reproduktív egészségben, a hormonháztartásban és még a mentális jóllétben is. Ahogy korábban a Rejtett tényezők, amelyek befolyásolják a női ciklust és termékenységet című cikkünkben is írtuk, az etnikai, illetve földrajzi hovatartozás hatással lehet a hüvely pH és testhőmérséklet alakulására. Ennek az új tudományos kezdeményezésnek az a célja, hogy feltérképezze ezt a bonyolult rendszert és jobban megértse annak hatásait a nők egészségére.
Miért fontos a hüvelyi mikrobiom feltérképezése?
A Trends in Microbiology folyóiratban megjelent tanulmány szerint1 a nyugati orvoslás évtizedeken át elhanyagolta a női test sajátosságait. Bár a nők hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, az egészségügyi kutatások során sokszor háttérbe szorultak az őket érintő egyedi kihívások. A kutatók szerint a legnagyobb adathiányok éppen a női mikrobiom területén mutatkoznak.
A hüvelyben élő baktériumok, gombák, vírusok és más mikroorganizmusok kényes egyensúlya döntő szerepet játszik a nők egészségében.
Ha ezt az egyensúlyt jobban megértjük, az hatékonyabb kezelési lehetőségeket eredményezhet, és segíthet megelőzni számos, nők millióit érintő egészségügyi problémát.
A hüvelyi mikrobiom és egészségügyi vonatkozásai
A hüvelyi baktériumok egyik első dokumentált megfigyelése 1892-ből származik, amikor Albert és Gustav Döderlein leírták, hogy a hüvelyben Gram-pozitív pálcika alakú baktériumok vannak jelen, amelyek tejsav termelésével gátolják a kórokozók, például a Staphylococcus fajok elszaporodását. Azóta a molekuláris biológia fejlődésével egyre többet tudunk a hüvelyi mikrobiomról, és a kutatási technikák, például a qPCR, 16S rRNS amplikon szekvenálás és metagenomika, jelentős mértékben bővítették az ismereteinket.
Egy mérföldkőnek számító tanulmány, amelyet Ravel et al. végzett, az egészséges nők hüvelyi baktériumközösségeit öt fő közösségi állapottípusra (CST) osztotta fel, amelyek meghatározzák a hüvely mikrobiális egyensúlyát. Ez a kategorizálás azóta széles körben elfogadottá vált a tudományos közösségben. Az osztályozási rendszer azonban folyamatosan fejlődik, ma már hét CST típust és 13 altípust különböztetünk meg.
A kutatások kimutatták, hogy a Lactobacillus baktériumok dominanciája összefügg az egészséges hüvelyi környezettel, míg csökkent jelenlétük növelheti a fertőzések, bakteriális vaginózis (továbbiakba BV) és egyéb nőgyógyászati problémák kockázatát.
A BV – amely az alacsony laktobacillusszint és az anaerob baktériumok túlszaporodásával alakul ki – sokszor észrevétlen marad, mégis fokozhatja más egészségügyi problémák, például a terhességi komplikációk és a koraszülés kockázatát.
A hüvelyatlasz létrehozása lehetőséget ad arra, hogy célzott kezeléseket fejlesszünk ki, például hüvelyi mikrobiota transzfer vagy élő bioterápiás termékek alkalmazásával.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a hüvelyi mikrobiom egészségének kutatása nem csupán egy tudományos hiányosság pótlása, hanem egy szükséges lépés a női egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolásában.
A társadalmi és környezeti tényezők hatása
A hüvelyi mikrobiom állapota, mint arról korábban is írtunk, nem csupán biológiai tényezőktől függ, hanem a földrajzi, társadalmi és gazdasági környezettől is. Egyes régiókban a BV előfordulása jóval magasabb, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy nem elegendő pusztán biológiai kategóriákban gondolkodni. A valódi okok mögött környezeti, egészségügyi, és életmódbeli tényezők, például az étrend, a stressz, a hormonális változások és a hüvelyi higiéniai szokások (például a hüvelyöblítés) is húzódhatnak. A kutatások szerint a gyakori hüvelyöblítés például fokozhatja például a diszbiózis (egészségtelen egyensúlyvesztés) kockázatát.
Ezeket a tényezőket figyelembe véve elengedhetetlen, hogy a mikrobiommal kapcsolatos kutatásokat globális szinten végezzék, és ne csupán magas jövedelmű országokra korlátozódjanak.
A BV-t régóta betegségként említik, azonban egyre világosabbá válik, hogy ez nem önálló betegség, hanem egy mikrobiom-egyensúlyhiány
Az alacsony Lactobacillus-szinttel rendelkező hüvelyi mikrobiomról azt is kimutatták2, hogy összefüggésbe hozható HPV- és HIV-fertőzésekkel. Egy Dél-Afrikában végzett tanulmány szerint azoknál a nőknél, akiknél a hüvelyi mikrobiom nem Lactobacillus-domináns, magasabb volt a HPV és a magas kockázatú HPV-fertőzés előfordulása (37,1%-os és 29%-os arányban). A HIV-fertőzés kockázata is növekedhet bizonyos mikrobiális egyensúlyhiányok esetén, ami arra utal, hogy a hüvelyi mikrobiom védő szerepet játszhat a vírusokkal szemben.
A jövő útja: személyre szabott hüvelyi egészség
A tudósok egyre inkább arra összpontosítanak, hogy egyéni és régióspecifikus megközelítéseket alkalmazzanak a nők hüvelyi egészségének támogatására. A precíziós orvoslás fejlődésével lehetővé válhat, hogy személyre szabott probiotikumokat és kezeléseket fejlesszenek ki, amelyek támogatják a természetes mikrobiális egyensúlyt.
Egyre több kezdeményezés indult világszerte, hogy a női mikrobiom kutatása ne csak a laboratóriumok falai között zajljon. A VaHMP és a VIRGO adatbázisok célja a különböző populációk mikrobiális sajátosságainak feltérképezése, míg az Isala Sisterhood polgári tudományos projekt lehetőséget ad a nőknek, hogy aktívan részt vegyenek saját mikrobiomjuk kutatásában. Ezek a kezdeményezések nem csupán tudományos áttöréseket hozhatnak, hanem hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a női egészségügy valóban személyre szabottabbá és elérhetőbbé váljon minden nő számára.
A hüvelyi mikrobiom kutatás térnyerése
A hüvelyatlasz létrehozása nem csupán egy újabb tudományos projekt, hanem egy lehetőség arra, hogy a női egészségügy végre az őt megillető figyelmet kapja.
A női test működésének mélyebb megértése hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb, személyre szabott kezelések váljanak elérhetővé.
A hüvelyi mikrobiommal kapcsolatos kutatások még mindig túlnyomórészt európai származású nőkre összpontosítanak, míg más etnikai és földrajzi csoportok alulreprezentáltak. A kutatások azt mutatják, hogy az alacsony laktobacillusszint összefüggésbe hozható HPV-vel, HIV-vel és egyéb fertőzésekkel, de az eddigi eredmények torzítottak lehetnek a vizsgálati eljárások és földrajzi mintavételezés miatt.
A jövőben a kutatásoknak figyelembe kell venniük a genetikai, társadalmi és környezeti tényezőket is, és el kell mozdulniuk az inkluzív, globális szemlélet felé, hogy pontosabb képet kapjunk az egészséges hüvelyi mikrobiom valódi természetéről.
A kutatások etikus és egyenlő hozzáférését segítő CARE-elv (Collective Benefit, Authority to Control, Responsibility, and Ethics) biztosíthatja, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok (LMIC-k) kutatói egyenrangú partnerekként vehessenek részt a tudományos munkában. Ennek célja, hogy az alacsony jövedelmű országok kutatásai ne csupán a nyugati intézmények adatgyűjtési forrásai legyenek, hanem aktív részesei legyenek a tudományos közösségnek.
