A diabétesz világszerte több százmillió embert érint, és a hagyományos kezelési módok – mint az inzulin-injekciók – sok esetben nem képesek utánozni a test természetes vércukorszint-szabályozását. Az ETH Zürich kutatói egy új, áttörő módszert fejlesztettek ki: egy „génkapcsoló” tapaszos sejtterápiát1, amely a jövőben személyre szabott, precízebb megoldást nyújthat a cukorbetegek számára.
Hogyan működik az innovatív terápia?
Az emberi test normális körülmények között speciális hasnyálmirigy-sejtekkel figyeli és szabályozza a vércukorszintet. Étkezés után a szervezet egy bonyolult jelátviteli rendszeren keresztül biztosítja, hogy a vércukorszint ne emelkedjen túl magasra. Diabétesz esetén azonban ez a rendszer meghibásodik, így a betegek kénytelenek mesterségesen, inzulinbevitellel fenntartani a normál vércukorszintet. Ez azonban kevésbé pontos, mint a test saját szabályozása.
Az ETH kutatói ezért olyan emberi sejteket fejlesztettek ki, amelyek képesek érzékelni a vércukorszint változásait és azokra reagálni.
Ezeket a módosított sejteket a bőr alá ültetik, és egy speciális „kapcsolóval” vezérlik. A legújabb fejlesztésük egy nitroglicerin által aktivált génkapcsoló, amely egy bőrre helyezhető tapasz segítségével működik.
Nitroglicerin – a kulcs az új terápiához
A nitroglicerin a szervezetben nitrogén-monoxiddá (NO) alakul, amely beindítja a GLP-1 nevű kémiai hírvivő anyag termelését. A GLP-1 serkenti a hasnyálmirigyet inzulin kibocsátására, ezáltal természetes módon szabályozza a vércukorszintet. Emellett étvágycsökkentő hatása is van, ami további előnyöket jelenthet a betegek számára.
A kutatók kiemelték, hogy ez a technológia teljes mértékben emberi komponensekre épül, így elkerülhetőek az immunreakciók vagy egyéb káros mellékhatások.
A módszer a szervezet természetes folyamataihoz hasonlóan működik, így a hagyományos gyógyszeres kezelésekkel ellentétben nemcsak a tüneteket kezeli, hanem magát a betegséget is hatékonyabban szabályozza.
A jövő lehetőségei
Bár a technológia ígéretes, a kutatók hangsúlyozzák, hogy az ilyen típusú sejtterápiák fejlesztése rendkívül időigényes. „Egy sejtterápia piacra kerülése nemcsak évtizedekig tarthat, hanem jelentős szakértelmet és pénzügyi forrásokat is igényel” – mondta Fussenegger professzor, a projekt vezetője.
Ugyanakkor az ilyen jellegű terápiák a Nature Biomedical Engineering folyóiratban publikált kutatás2 szerint nemcsak a diabétesz kezelésében nyújthatnak új reményt, hanem más anyagcsere-betegségek, autoimmun és neurodegeneratív kórképek esetében is alkalmazhatók lehetnek.
Új korszak a cukorbetegség kezelésében?
Ez az áttörő terápia egy lépéssel közelebb hozhatja a diabétesz célzott, személyre szabott kezelését, amely nem csupán enyhíti a tüneteket, hanem a betegség gyökereit is érinti. Bár még hosszú út áll a kutatók előtt, a génkapcsoló technológia egy új korszakot nyithat a cukorbetegség kezelésében – és akár más krónikus betegségek esetében is.
