Magyarországon több mint 1,4 millió ember érzi úgy, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez. Az ageizmus – vagyis az életkor alapú diszkrimináció – nemcsak a társadalom felől érkezik, hanem belülről is. De valóban elkerülhetetlen az egészség hanyatlása az életkor előrehaladtával? Vagy a tudatos öregedés révén aktív, teljes életet élhetünk a nyugdíj után is?
Az öregedéshez való hozzáállás formálja a jövőnket
Egy, a Yale Egyetemen végzett kutatás szerint azok, akik pozitívan állnak az öregedéshez, átlagosan 7,5 évvel tovább élhetnek. Ehhez képest Magyarországon az 50 év felettiek 69%-a úgy véli, hogy az egészségügyi problémák az idősödés elkerülhetetlen velejárói, és 60%-uk szerint ez egyenlő a krónikus fájdalommal. Ez a szemlélet akadályozza az aktív öregedést, és sokakat megfoszt az egészséges, kiegyensúlyozott időskortól.
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az öregedéssel kapcsolatos attitűdjeink határozzák meg, mennyire leszünk képesek megőrizni egészségünket. A Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon közös reprezentatív felmérése szerint az 50-69 évesek 56%-a gondolta már magáról, hogy túl öreg egy új dolog kipróbálásához, és 37%-uk ezért nem is vágott bele semmibe. Ez a belsővé tett ageizmus csapdába ejt, és lassan, de biztosan leépíti a mentális és fizikai egészségünket.
Az ageizmus: a rejtett akadály
Az ageizmus nem csupán egy külső nyomás – saját gondolkodásunkban is mélyen gyökerezhet. A társadalmi normák, az elavult nézetek és a média által közvetített képek azt sugallják, hogy az öregedés egyenlő a leépüléssel. Ez a hozzáállás csökkenti az idősebb korosztály önbizalmát, társadalmi aktivitását és öngondoskodási hajlandóságát.
Sokan tévesen azt hiszik, hogy az öregedéssel törvényszerűen együtt jár a fogak romlása, a memória hanyatlása vagy a mozgáskorlátozottság.
Valójában ezek nem az idő múlásának elkerülhetetlen velejárói, hanem sok esetben életmódbeli tényezők eredményei. Az egészségtudatos döntések és a prevenció komoly hatással lehetnek az életminőségre – még idősebb korban is.
Az öngondoskodás a megoldás?
A tudatos öregedés kulcsa az öngondoskodás. Milánkovics Kinga, a Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója szerint „bár az aktív, tudatos öregedés képe az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelent meg a közbeszédben, ez a szemlélet még mindig nem terjedt el széles körben. Pedig elemi érdekünk, hogy az öregedésről konstruktívan gondolkodjunk, tervezzünk, és tudatosan készüljünk fel egy aktív időskorra. Ha valami, akkor ez biztosan nagyon jó beruházás a saját, és a családunk jövőjébe”.
„Tovább élünk, mint valaha – aktívan törekednünk kell arra, hogy a plusz éveket jó egészségben töltsük. Az öngondoskodás az egészség megőrzésének egyik alapvető, de gyakran alábecsült része: a betegségek megelőzésére, a kisebb egészségügyi problémák kezelésére és az általános jó közérzet fenntartására irányuló tudatos lépések megtételét jelenti” – magyarázta a lehetséges megoldást Lember Szilvia, a Haleon Hungary Kft. Country Managere.
Az öngondoskodás azonban nemcsak az egészséges táplálkozást vagy a rendszeres testmozgást jelenti. A következő lépések mind segítenek a tudatos és aktív öregedésben a Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF), és a Nicole Longevity Magazin szerkesztősége szerint:
- Időben kezdjük el az öngondoskodást: Legyünk proaktívak testi és lelki jóllétünk megőrzése érdekében. Érdemes idősbaráttá alakítani vagy cserélni otthonunkat, hogy könnyebben mozoghassunk benne és biztonságos legyen idősebb korban is.
- Ismerjük meg testünk és elménk működését: Legyünk tudatában egyéni fizikai és mentális szükségleteinknek. Derítsük ki mennyi alvás és mozgás az ideális számunkra, és tartsuk tiszteletben testünk sajátos igényeit.
- Mentális frissesség: Az új dolgok tanulása, rejtvények, könyvolvasás vagy akár egy új nyelv elsajátítása bizonyítottan lassítja a szellemi hanyatlást.
- Társas kapcsolatok ápolása: Az aktív közösségi élet, a családdal és barátokkal való kapcsolattartás segíthet megelőzni a depressziót és az elszigetelődést.
- Törekedjünk az aktivitásra: Vezessünk be olyan apró vagy nagyobb változtatásokat, amelyek növelhetik aktivitási szintünket, például lift helyett válasszuk a lépcsőt, sétáljuk többet, hiszen, mint ahogyan arról korábban is írtunk, a sétának számos fizikai, és mentális egészségjavító hatása van azon kívül, hogy szó szerint meg is tud fiatalítani.
- Kevesebb céltalan kütyüzés: Fontos, hogy tudatosan használjuk az internetet és a médiát, kerüljük a céltalan görgetést, a doomscrollingot, melynek veszélyeiről ebben a korábbi cikkünkben írtunk.
- Járjunk szűrővizsgálatokra: Rendszeresen vegyünk részt az életkorunknak megfelelő ingyenes vizsgálatokon, például tüdőszűrésen, méhnyakrákszűrésen, mammográfián, fogászati ellenőrzéseken.
- Invesztáljunk egészségünkbe: Anyagi lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk fogaink, látásunk, ízületeink, emésztőrendszerünk egészségéről és mentális jóllétünkről.
- Kezeljük hatékonyan a fájdalmat: Ne fogadjuk el természetesnek a krónikus fájdalmat, mert nem normális, és a fájdalom mindig egy tünet. Lehet a tünete a mozgásszegény életmódnak, ami ellen könnyedén lehet „védekezni” úszással, pilates-, és senior tornával, vagy pedig lehet izületi kopás jele is, melyet különböző étrendkiegészítők szedése enyhíthet. Érdemes tartósabb fájdalom esetén szakemberrel konzultálni.
- Használjuk a digitális egészségtámogató eszközöket: Használjunk olyan alkalmazásokat, amelyek segítenek minket, például egészségfigyelő okoseszközöket vagy diagnosztikai és életvezetési applikációkat.
- Tájékozódjunk az aktív öregedésről: Megbízható forrásokból szerezzünk információkat, kérdezzük például gyógyszerészünket vagy háziorvosunkat. Hallgassunk szakértői podcastokat, és csatlakozzunk olyan közösségekhez, mint például a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány (HCAF).
A társadalmi változás szükségessége
Az ageizmus elleni küzdelem nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is elengedhetetlen. A Haleon és a Tudatos Öregedés Alapítvány közös kampányt indított, hogy felhívja a figyelmet az öngondoskodás és az aktív öregedés jelentőségére.
A cél az, hogy az 50 felettiek pozitívabban viszonyuljanak saját életkorukhoz, és felismerjék, hogy sosem késő új dolgokat kipróbálni.
A világ egyik leggyakoribb előítélete az ageizmus. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az életkor alapú diszkrimináció emberek millióit készteti arra, hogy negatívan gondolkodjanak saját jövőjükről. A legveszélyesebb formája pedig az, amikor valaki önmagára vonatkoztatja ezeket a negatív hiedelmeket. Itt az idő, hogy átírjuk az öregedés narratíváját és felismerjük: a hosszabb élet nem átok, hanem lehetőség – ha tudatosan élünk vele.
A jövőnk a mi kezünkben van
Az öregedés nem egy végállomás, hanem egy új életszakasz. Egy olyan időszak, amelyben lehetőségünk van fejlődni, tanulni és örömteli életet élni. Az öngondoskodás, az aktív életmód és az ageizmus elleni fellépés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az időskor ne lemondások sorozata, hanem egy teljes és boldog életszakasz legyen.
Itt az idő, hogy elhiggyük: az öregedés nem korlát, hanem lehetőség. És hogy milyen lesz ez az időszak? Az rajtunk múlik.
A cikk sajtóközlemény alapján készült
