Mi történik akkor, amikor egy gyógyultnak hitt test újra jelez? Amikor évek – akár évtizedek – hallgatása után egy ismerős, mégis másféle árny visszatér a sebek helyére? A mellrák nemcsak fizikai trauma, hanem emlék – sejtszintű emlék. Most a mesterséges intelligencia is megtanulta olvasni ezt az emlékezetet. Egy friss magyar kutatás szerint a test története algoritmikus mintázatként újraírható – előrejelezhető, mikor és hol térhet vissza a betegség, és lesz-e újabb, távoli támadás. A kérdés már nem az, hogy kiújul-e. Hanem az, mikor, hol – és mit tehetünk ellene időben.
A Nicole Longevity Magazin korábbi cikkében már körbejártuk, hogyan vált a mellrák a nők körében világszerte a leggyakoribb daganattípussá, és azt is megmutattuk, hogy a korai felismerés és a személyre szabott terápia milyen életmentő lehet. A legújabb statisztikák szerint ma minden 20. nőnél diagnosztizálnak mellrákot világszerte, és 70-ből 1 nő életét veszti miatta. Bővebben erről A mellrák évente százezrek életét követeli – Megállíthatjuk? című cikkünkben olvashattok.
Most újabb mérföldkőhöz érkezett a kutatás: a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint1 gépi tanulási modellek segítségével nagy pontossággal megjósolható, hogy az emlőrák elsődleges kezelése után hol újul ki a daganat, és a kiújulás után mekkora az esélye a szervi áttétek kialakulásának. A tanulmány 154 páciens hosszú távú – átlagosan több mint 11 éves – követésén alapul, és olyan adatokat elemzett, amelyek a klinikai gyakorlatban is elérhetők: életkor, műtéti típus, szövettani jellemzők, hormonreceptor státusz és a Ki67 proliferációs marker szintje.
A legfontosabb felismerés: minél később tér vissza a daganat, annál kisebb az esélye annak, hogy áttétet képez. A korai (2 éven belüli) kiújulás esetén az áttétek aránya 60% fölötti, míg a későbbi visszatérések esetében – különösen az öt év után jelentkezőknél – a prognózis kedvezőbb, gyakran hormonérzékeny típusokról van szó.
A mesterséges intelligencia legjobb modellje 78%-os pontossággal jelezte előre, hogy kialakulnak-e szervi áttétek a helyi kiújulást követően.
Ha a daganat az emlő megmaradt állományában tért vissza, a kockázat kisebb volt, míg a mellkasfalon vagy a műtéti hegben történő visszatérés jóval nagyobb áttétkockázattal járt.
Már nem az a kérdés, hogy visszatér-e – hanem hogy mikor és hová
A mesterséges intelligencia már nemcsak felismerni, de előre megérteni is képes a test működésének mintázatait. Az új kutatás megmutatta, hogy nem minden kiújulás egyforma. A mellrák kiújulása legtöbbször az emlő megmaradt állományában, a mellkasfalon, a bőrön vagy a műtéti hegben történik. Ezek a lokalizációk nemcsak orvosi, hanem biológiai szempontból is különböző karakterű daganatokat jelentenek – egyik agresszívebb, a másik lassabban növekszik, s ez jelentősen befolyásolja a kezelést.
És a lokalizáció nemcsak anatómiai kérdés: prognosztikai jelentősége is van. A mellkasfalon jelentkező kiújulásoknál például jóval gyakoribb volt a szervi áttét – a betegek 88,9%-ánál.
Dr. Kovács Kristóf Attila, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének patológus szakorvosa, a tanulmány első szerzője szerint: „A jelenlegi protokollok nem tesznek különbséget, pedig a kiújulás helye és jellege sokat elárul a daganat viselkedéséről. A személyre szabott terápiákban rejlő lehetőségek akkor válhatnak valósággá, ha pontosan értjük a tumor biológiáját.”
A mellrák nem csupán egy statisztikai adat, hanem milliók életét érintő valóság
A tumor biológiája nem állandó – és nem is mindig azonos önmagával
A kutatás során azt is megfigyelték, hogy a helyi kiújulások egy része „új klónként” viselkedik, azaz genetikailag eltér az eredeti tumortól. Az úgynevezett PIK3CA mutációk például a hormonérzékeny daganatokban gyakoriak, és hajlamosítanak a késői kiújulásra. Sőt, a betegek egyharmadánál nem is egyszer, hanem többször is visszatért a daganat. És minél több kiújulás történt, annál nagyobb lett az áttétek valószínűsége.
A mesterséges intelligencia segítségével a kutatók képesek voltak lokalizáció és időbeli mintázatok alapján előrejelezni a kockázatot, ami forradalmasíthatja a kontrollok tervezését és a személyre szabott onkológiai stratégiákat.
Mit tud a gép, amit eddig nem tudtunk?
A mesterséges intelligencia négyféle algoritmusa elemzett 32 féle jellemzőt, többek között:
- a beteg életkorát a diagnózis idején,
- a műtéti technikát (emlőmegtartó vagy teljes eltávolítás),
- a Ki67-fehérje szintjét, amely a daganat növekedési sebességét jelzi,
- valamint a progeszteron receptor státuszt.
A legjobb modell 78%-os pontossággal jósolta meg, kialakulnak-e áttétek a kiújulás után. A mellkasfalon jelentkező kiújulás például jóval nagyobb áttétkockázattal járt, mint az emlő megmaradt szöveteiben fellépő visszatérés.
A kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy több betegnél akár 10–23 évvel a diagnózis után is visszatért a daganat. A vizsgált betegek közül 33-nál a kiújulás 10 év után jelentkezett – sőt, volt olyan eset is, ahol 23 év telt el a diagnózis és az újabb tumor megjelenése között. Tehát a konklúzió az, hogy a gyógyult státusz nem jelent örök biztonságot, a rendszeres kontrollvizsgálatok évekkel később is életet menthetnek.
Életbevágó, hogy a kontrollvizsgálatok ne szakadjanak meg akkor sem, ha a beteg „gyógyultnak” számít.
A test ugyanis emlékezik – és most már az algoritmus is segít, hogy mi is jobban figyeljünk rá.
A jövő most kezdődik
A tanulmány fontos üzenete, hogy a tumor lokalizációja nem csupán következmény, hanem prognosztikai eszköz is lehet. A gépi tanulás – kiegészítve genetikai elemzéssel és hagyományos diagnosztikával – új fejezetet nyithat az onkológiában. Mert a hosszú élet – a longevity – nem csupán arról szól, hogy sokáig élünk. Hanem arról, hogy tudatosan, informáltan és a saját testünkkel összhangban élünk. Miközben a gépek tanulnak a test mintázataiból, nekünk is van dolgunk: visszatérni önmagunkhoz, újra kapcsolatba kerülni a testünkkel, nem elfelejteni figyelni, érezni, időt kérni – és időt adni.
Maradj kapcsolatban önmagaddal – és figyelj oda a tested történeteire.
A cikk sajtóközlemény alapján készült.
