Az Egészségügyi Világnap 2025 alkalmából – melynek idei mottója: „Egészséges kezdetek, reményteljes jövő” – mai cikkünk fókuszát a WHO által meghirdetett anyai és újszülött egészséget támogató kampányra helyezzük. Mivel április egyben az autizmus elfogadásának hónapja is – egy olyan időszak, amikor világszerte kiemelt figyelem irányul az idegrendszeri fejlődési zavarokra, köztük az autizmus spektrumzavarra és az ADHD-ra – különösen fontosnak tartjuk, hogy e témával is részletesen foglalkozzunk. Ennek kapcsán szeretnénk bemutatni egy friss dán kutatást, amely rávilágít arra, hogy a várandósság alatti étrend nem csupán az adott pillanat egészségét befolyásolja, hanem a gyermek jövőjének minőségét is alapvetően meghatározza.
A Koppenhágai Egyetem, a COPSAC (Copenhagen Prospective Studies on Asthma in Childhood) és a Dán Gyermekasztma Központ közös, a Nature Metabolism folyóiratban megjelent kutatása a Herlev és Gentofte Kórházban szoros összefüggést tárt fel a terhesség alatti nyugati típusú étrend és a gyermekeknél később kialakuló ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) és autizmus spektrumzavar között.
„Minél inkább követte egy nő a nyugati étrendet a várandóssága alatt – vagyis minél több zsírt, cukrot, finomított terméket fogyasztott, miközben kevés halat, zöldséget és gyümölcsöt –, annál nagyobb eséllyel alakult ki gyermekénél ADHD vagy autizmus”2 – mondja Dr. David Horner, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatás adatvezérelt elemzéssel azonosította a nyugati étrend mintázatát. Megdöbbentő eredmény született:
Már enyhe elmozdulás a nyugati étrend irányába is 66%-kal növelte az ADHD, és 122%-kal az autizmus kialakulásának kockázatát.
Ez a felismerés ugyanakkor reményt is hordoz: már kisebb étrendi módosítások is csökkenthetik a neurofejlődési zavarok kockázatát – a táplálkozás tehát nemcsak rizikófaktor, hanem prevenciós eszköz is lehet.
A szakemberek négy nagy, független kohorsz adatait elemezték, és mindegyikben kimutatták a nyugati étrend és az ADHD közötti összefüggést, három esetben pedig három eltérő módszerrel is megerősítették az eredményeket. Ez jelentősen növeli a következtetések tudományos hitelességét.
- COPSAC2010 (Dánia): 508 anya-gyermek páros részletes klinikai értékelése 10 éves korban, anyai és magzati vérmintákkal.
- DNBC (Danish National Birth Cohort): 59 725 páros, az étrendi szokásokat és az ADHD-diagnózist összevető országos vizsgálat.
- VDAART (USA): 656 páros, az anyai étrendet és a gyermekkor alatti vérmetabolitokat vizsgálták.
- COPSAC2000 (Dánia): 348 páros, metabolikus mintázatokat azonosítottak a születéskori vérminták alapján.
A vizsgálat során közel 600 gyermeknél végeztek részletes klinikai értékelést 10 éves korban, hogy pontos képet kapjanak az ADHD és más idegrendszeri zavarok diagnosztikai hátteréről. A kutatók figyelembe vették a genetikai tényezőket is – amelyek az ADHD és az autizmus kialakulásában közismerten erős szerepet játszanak –, ám még ezek kontrollálása mellett is
egyértelmű maradt az anyai étrend és a neurofejlődési kockázatok közötti kapcsolat.
A kutatók 43 specifikus metabolitot azonosítottak az anyai vérmintákból, amelyek kapcsolatba hozhatók a nyugati étrenddel és a neurofejlődési zavarokkal. Ebből 15 különösen szorosan összefüggött az ADHD kockázatával – ezek az anyagcseretermékek gyulladásos és oxidatív stressz-folyamatokat szabályoznak, amelyek kulcsszerepet játszanak az agy korai fejlődésében.
A kapcsolat a várandósság első és második trimeszterében volt a legerősebb – vagyis éppen akkor, amikor a magzat idegrendszere különösen sérülékeny, és amikor a figyelmi mintázatok, a szociális érzékenység, a tanulási képességek alapjai formálódnak. Morten Arendt Rasmussen professzor3, a tanulmány társszerzője szerint
„Ez arra utal, hogy az agyfejlődés ebben az időszakban különösen érzékenyen reagál a táplálkozási hatásokra”
Eredményeik szerint azok az édesanyák, akik a „nyugati típusú” étrendet követték – vagyis étrendjük gazdag volt feldolgozott élelmiszerekben, cukrokban, finomított szénhidrátokban és telített zsírokban, miközben kevés friss gyümölcsöt, zöldséget és halat fogyasztottak –, jelentősen nagyobb kockázatnak tették ki születendő gyermekük agyi fejlődését.
Mit üzen ez a jövőre nézve?
A kutatás nemcsak a szoros étrendi összefüggéseket tárta fel, hanem rámutatott arra is, hogy a jelenlegi étrendi ajánlások – legalábbis Dániában – valószínűleg nem elegendők a magzati agy egészséges fejlődésének támogatásához.
„A terhesség alatti tápanyagigény megnő. Adataink szerint azonban sok nő olyan étrendet követ, amely nem optimális a gyermek fejlődése szempontjából” – hangsúlyozza Dr. Horner.
„Ez a kutatás nemcsak az étrend és az ADHD közötti kapcsolatot mutatta ki, hanem azt is, hogy mely élelmiszerek és tápanyagok lehetnek kulcsfontosságúak a jövőbeli étrendi irányelvekben.”
Longevity az anyaméhből
A hosszú élet nem egy késői ajándék, amit idős korban kapunk meg – sokkal inkább egy korán induló minőségfolyamat, amely már az első sejtosztódással elkezdődik. Ez a kutatás arra emlékeztet bennünket, hogy az étrendi szokások, a tudatosság és a választásaink mind beleszövődnek abba a láthatatlan térképbe, amelyen keresztül egy gyermek elindul az egészség, az önszabályozás és a belső egyensúly felé vezető úton.
Mert a longevity – a hosszú, minőségi élet művészete – nem csupán a felnőttkori szokások terméke, hanem valami, ami már a placentán át, a vérben keringő mikrotápanyagokon keresztül formálódik, az anyai test tudattalan döntéseiben, a hétköznapi falatok mögé rejtett szándékban.
Áprilisban – amikor az autizmus elfogadásáról és a neurodiverzitás megértéséről szól a világ – érdemes emlékeztetnünk magunkat arra is: a megelőzés egy tudatos, szeretetteljes választással kezdődik. Egy színes tál zöldség, egy adag omega-3-ban gazdag hal, egy kihagyott cukros snack – ezek nemcsak napi döntések. Ezek egy új élet örökségévé válhatnak.
