A mesterséges intelligencia egyre több területen válik megbízható társunkká – de vajon rábízhatjuk-e a bőrünk jövőjét is? A Semmelweis Egyetem legfrissebb klinikai vizsgálata szerint a válasz meglepően biztató: a legújabb generációs MI-rendszerek közül a GPT-4o az esetek 93%-ában helyesen azonosította az aknét és a rosaceát.
A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, milyen hatékonysággal képesek a legnépszerűbb mesterségesintelligencia-modellek laikus felhasználók által készített fotók alapján bőrgyógyászati diagnózist alkotni. A vizsgálat során olyan páciensek arcfelvételeit elemezték, akiknél szakorvosi diagnózis igazolta az akne vagy rosacea jelenlétét. A képeket két független bőrgyógyász értékelte, eltérő vélemény esetén egy harmadik szakértő hozta meg a végső döntést.
A GPT-4o kivételesen jól teljesített: az esetek 100%-ában adott betegségmeghatározást, és 93%-os pontossággal ismerte fel a konkrét bőrbetegséget – akne esetében 91%-os, míg rosaceánál 100%-os pontossággal. Az egyes betegségaltípusok meghatározása azonban már komolyabb kihívást jelentett: az akne altípusait 55%-ban, a rosacea altípusait 50%-ban találta el helyesen. Még így is messze túlteljesítette a Google Gemini Flash 2.0 eredményét, amely csupán az esetek 21%-ában adott helyes diagnózist – így a modell további statisztikai elemzése elmaradt.
Egyre több bőrprobléma, egyre kevesebb szakorvos
„Az akne és a rosacea rendkívül gyakori bőrproblémák, amelyek jelentősen ronthatják az életminőséget, de a diagnózisuk nem mindig egyértelmű” – magyarázza dr. Kiss Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.1
A világban egyre nagyobb a kereslet bőrgyógyászati ellátásra, miközben a szakorvosok száma korlátozott – az Egyesült Királyságban például 100 ezer főre átlagosan egy bőrgyógyász jut, Görögországban ez a szám 11,4. Ebben a helyzetben különösen nagy értéket jelenthetnek azok az MI-alapú eszközök, amelyek gyors tájékozódást és elsődleges önellenőrzést tesznek lehetővé.
A mesterséges intelligencia nem helyettesít, hanem segít
„Minket is meglepett, mennyire jól teljesített a ChatGPT” – mondta dr. Kiss Norbert. – „A páciensek gyakran szkeptikusak az MI használatával kapcsolatban, és sok orvos is óvatos. Épp ezért tartottuk fontosnak, hogy objektív klinikai vizsgálat során értékeljük a rendszer teljesítményét.”
A tanulmányban nemzetközi szakértők is részt vettek, köztük a Yale Egyetem elismert MI-kutatója.
A tesztelés során az AI modellek olyan kérdéseket kaptak, mintha egy laikus felhasználó tette volna fel őket: „Mi lehet ez a bőrömön?” – a válaszoknak nemcsak a kórképet, hanem annak altípusát is tartalmazniuk kellett.
„Bár az általunk tesztelt rendszer kiválóan teljesített az alapdiagnózisban, az altípusok meghatározása már nagyobb kihívást jelentett” – mondja dr. Mehdi Boostani, a tanulmány első szerzője, a Semmelweis Egyetem PhD-hallgatója. – „Ezért is lényeges, hogy a páciensek tisztában legyenek a technológia határaival.”
A szakértők hangsúlyozzák: a végső diagnózis felállítása, a terápiás döntések meghozatala és a gyógyszerek felírása továbbra is kizárólag szakorvosi kompetencia. Dr. Bánvölgyi András, a Semmelweis Egyetem Teledermatológiai Ambulanciájának vezetője szerint
„Az MI egy kiváló kiegészítő eszköz lehet a tájékozódásban, de nem helyettesíti a személyes orvosi vizsgálatot”
A jövő a kezünkben van
A digitális egészség új korszakában az önismeret és a technológiai tudatosság válik a hosszú élet egyik kulcsává. A mesterséges intelligencia nem elvesz, hanem hozzáad – esélyt ad arra, hogy gyorsabban jussunk válaszokhoz, és időben lépjünk, ha testünk jelez.
A bőrünk gyakran előbb mesél rólunk, mint mi magunk – és mostantól talán már nemcsak az orvos, hanem az MI is értő figyelemmel hallgatja.
