Egy forradalmi műtét Kínában átírta a neurológia és az orvostudomány jövőjét, ugyanis a sanghaji Fudan Egyetem kutatói sikeresen beültették a világ első mesterséges intelligenciával működő agychipjét / agy-gerinc interfészét1, amely képes volt helyreállítani a járás képességét egy deréktól lefelé lebénult páciensnél.
Ez a történelmi áttörés nem csupán technológiai bravúr, hanem egyben az emberi akarat, a tudományos innováció és a remény új korszakát is jelenti. Ahogyan „Neurális interfészek: szinte láthatatlan agyérzékelők” című cikkünkben is bemutattuk, a neurotechnológia forradalma új dimenziókat nyit az emberi test és elme közötti kapcsolatok megértésében és helyreállításában. A korábban elképzelhetetlennek tartott megoldások, mint az ultrafinom agyérzékelők, ma már valósággá váltak – és most újabb mérföldkőhöz érkeztünk. A kínai Fudan Egyetem kutatói nemcsak követték ezt az ívet, hanem történelmet is írtak: visszaadták a járás csodáját, és sikeresen beültették a világ első mesterséges intelligenciával vezérelt agychipjét, amely lehetővé tette egy deréktól lefelé lebénult ember számára, hogy újra meg tudjon mozdulni.
Az interfészek új generációja
A beteg – Lin – két évvel korábban szenvedett súlyos gerincvelő-sérülést és agyvérzést, amikor egy négy méter magas lépcsőről lezuhant. A baleset megszakította az agy és a gerincvelő közötti idegi kapcsolatot, teljesen megbénítva a lábait.
2025. március 3-án Lin a Fudan Egyetem HuaShan Kórházában átesett egy négyórás minimálisan invazív műtéten, melynek során Jia Fumin professzor csapata ultravékony rugalmas elektródákat ültetett be az agyának a motoros kérgébe, és mesterséges intelligencia segítségével egy „idegi bypass-t” / idegi hidat hoztak létre, amely közvetlen kapcsolatot teremtett az agy és a gerinc alsó szakasza között.
Mindössze 24 órával a műtét után Lin képes volt megmozdítani a lábát, ami egy olyan eredmény, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt.
„A terápiás eredmények még a várakozásainkat is felülmúlták, és előzetesen igazolták a következő generációs BSI megoldás megvalósíthatóságát” – mondta Jia professzor.2
A technológia lényege az, hogy az agy elektromos jeleit dekódolja, majd ezeket a jeleket továbbítja a gerinc alsó szakaszán elhelyezett stimulációs elektródákra, amelyek célzottan aktiválják a mozgáshoz szükséges izomcsoportokat, így a gondolat szó szerint mozgássá formálódik – nem csupán elméleti szinten, hanem a fizikai valóságban.
„Ez nem csupán technológiai diadal, hanem új kezdet a lebénult betegek számára.”
A rendszer számos újítás révén különbözik minden korábbi próbálkozástól:
- Öntanuló mesterséges intelligencia-algoritmusok adaptálódnak a páciens neurális mintázataihoz, egyre pontosabbá téve az eszköz működését.
- Teljesen vezeték nélküli energiaellátás induktív töltéssel.
- Biokompatibilis nanoanyagokból készült chipek, amelyek minimális immunreakcióval integrálódnak az agyszövetbe.
A bénulás helyreállítható
Eddig négy beteg kapta meg a mesterséges intelligenciával támogatott implantátumot két különböző kórházban, és mindegyik páciensnél nemcsak a motoros kontroll részleges helyreállítását figyelték meg, hanem a szenzoros érzékelés újjáéledését is.
A projekt során az idegsebészet, a neurológia, a rehabilitációs orvoslás és a radiológia területeinek vezető szakértői működtek együtt, hogy a rendszer finomhangolásán dolgozzanak, és a legnagyobb áttérésünk azt volt, hogy a pácienseknél nemcsak a motoros kontroll részleges helyreállítását figyelték meg, hanem a szenzoros érzékelés újjáéledését is, ugyanis Dr. Zhang Wei, a projekt vezető idegsebésze elmondása szerint
„Napokon belül a betegek meleget, nyomást és különböző textúrákat kezdtek érzékelni a lábukon keresztül”
Ez az eredmény messze túlmutat a puszta járásképesség visszaadásán: célja az emberi test komplex érzékelő- és mozgásrendszerének helyreállítása.3
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte évente 250 000–500 000 ember szenved gerincvelő-sérülést, és számukra eddig a rehabilitáció volt az egyetlen lehetőség – most azonban valódi regeneratív gyógyulás válhat elérhetővé, és ez az új agy-gerinc interfész paradigmaváltást hozhat.
Etikai dilemmák és adatvédelem
A mesterséges intelligencia és az emberi agy fúziója ugyan óriási lehetőségeket hordoz, de komoly etikai kihívásokat is felvet: a neurohackelés veszélye, a gondolati adatok védelme, és az egyéni autonómia fenntartása központi kérdés. A Fudan csapata ezért végpontok közötti titkosítást alkalmaz a neurális átvitel során, az AI-kommunikáció pedig kizárólag az implantátumon belül történik, hogy megakadályozzák az adatok kiszivárgását.
A kínai egészségügyi minisztérium jelenleg új szabályozási keretek kidolgozásán dolgozik, amelyek várhatóan 2026-ban lépnek életbe.
Globális verseny az agy-gép interfészek piacán
A brain-computer interface (BCI) technológia fejlődése új korszakot nyitott az emberi test és a mesterséges rendszerek közötti kommunikációban, mint ahogyan azt korábban a Neurális interfészek: szinte láthatatlan agyérzékelők című cikkünkben bemutattuk, a Georgia Institute of Technology kutatói olyan forradalmi érzékelőket fejlesztettek ki, amelyek a fejbőr szőrtüszői közé helyezhetők, minimális invazivitással. Ez a kényelmes, hosszú távú viselésre is alkalmas rendszer képes nagy felbontású agyi jeleket rögzíteni, megnyitva az utat a stroke utáni neurorehabilitáció, a végtagprotézisek precíz irányítása és a gondolattal vezérelt digitális eszközök új generációja előtt.
A jövő bennünk él: biohibrid interfészek és az emberi agy újrahuzalozása című írásunkban olvashattátok, hogy a biohibrid interfészek – amelyek élő sejtek és mesterséges struktúrák ötvözetei – nem csupán érzékelik az agyi jeleket, hanem aktívan be is avatkoznak az idegrendszer működésébe. Ezek a rendszerek képesek új neurális kapcsolatokat kialakítani, így helyreállítva a stroke, gerincvelő-sérülés vagy neurodegeneratív betegségek következtében károsodott funkciókat.
A két fejlődési irány – a minimálisan invazív, hosszú távú érzékelés és az aktív neurális regeneráció – rajzolja ki azt a tudományos hátteret, amelyben a Fudan Egyetem úttörő munkája is értelmezhető, hiszen az általuk fejlesztett mesterséges intelligencia-alapú agychip nem csupán értelmezi az agy szándékait, hanem közvetlen idegi kapcsolaton keresztül a gerincvelőhöz továbbítja azokat, helyreállítva a bénult végtagok motoros és szenzoros funkcióit.
Kína természetesen nem egyedül halad ezen az úton, mivel Elon Musk Neuralink projektje szintén jelentős előrelépést ért el, nemrég megkapva az FDA jóváhagyását humán kísérletek megkezdésére. Ám míg a Neuralink elsődlegesen a digitális interfészek fejlesztésére – például gondolattal irányítható kurzorok mozgatására – összpontosít, a Fudan Egyetem programjának középpontjában az emberi életminőség helyreállítása, a mozgás és az érzékelés szabadságának visszaadása áll.
Ez a különbség hosszú távon döntő lehet: a kérdés nem csupán az, hogy milyen szoros kapcsolatot alakítunk ki a gépekkel, hanem az is, hogy képesek leszünk-e a saját testünket, tudatunkat és emberi méltóságunkat helyreállítani a neurotechnológia erejével.
Ehhez a forradalmi fejlődéshez szervesen kapcsolódik a szövetmérnökség is, amelyről a Regeneratív orvoslás: a sejtszintű gyógyulás jövője című cikkünk számolt be részletesen. A szövetmérnökség célja ugyanis a laboratóriumi körülmények között létrehozott szövetek és szervek előállítása, amelyek ma már mesterséges bőr formájában égési sérülések kezelésére is alkalmasak, és a jövőben teljes szervpótlás is reális lehet. A 3D, 4D és 5D bioprinting technológiák megjelenésével egyre bonyolultabb, funkcionálisan adaptív szövetszerkezetek hozhatók létre, míg a biomimetikus anyagok – például az Aalto Egyetem öngyógyító hidrogélje – a sejtek beágyazódását és regenerációját támogatják.
A szövetmérnökség és a bionikus technológia találkozása pedig új távlatokat nyitott: a Johns Hopkins Egyetem intelligens műkeze, amely gépi tanulással támogatott vezérlésével képes érzékelni a tárgyak alakját és textúráját, már a mindennapi élet részévé válhat.
Ez az innováció új dimenziót teremtett a funkcionális regeneráció és az emberi mozgásképesség helyreállítása terén. Mindezen tudományos áttörések közös irányt mutatnak:
a biológiai és mesterséges rendszerek egyre mélyebb, finomabb integrációját az emberi életminőség helyreállítása érdekében.
Mi várható a jövőben?
A Fudan kutatói már a második generációs BSI-chipeken dolgoznak, melyek fejlettebb neurális leképezést és még kifinomultabb mozgáskoordinációt ígérnek. A következő két évben egy 100 fős klinikai vizsgálat indul, hogy tovább értékeljék az eljárás hatékonyságát.
A cél nemcsak a járás helyreállítása, hanem a komplexebb mozgások – például a futás, a lépcsőn járás, és a tánc – szabadságának visszaadása is. A fejlesztések középpontjában a robotikus exoskeletonokkal való közvetlen agyi integráció is áll, amellyel a fizikai szabadság új dimenzióit nyithatják meg. Ezen kívül további áttörésként a kutatók a chip firmware-ének egy nyílt forráskódú változatát is elérhetővé kívánják tenni, hogy a nemzetközi kutatói közösség gyorsabban fejleszthesse tovább az eljárást.
A remény új arca
Ez a sanghaji áttörés nem csupán tudományos diadal, hanem az emberi kitartás, kreativitás és együttérzés lenyűgöző példája is. Egy olyan korszak küszöbén állunk, ahol a gerincvelő-sérülés és a bénulás többé nem jelent életre szóló béklyót, hanem egy olyan állapotot, amelynél már világos, tudományosan megalapozott út vezet a gyógyulás felé.
Ahogy a klinikai vizsgálatok folytatódnak, és újabb áttörések születnek, egyre közelebb kerülünk ahhoz a világhoz, ahol az emberi test és elme képes lesz saját maga regenerálására – sejtszinten, tudatszinten, egy új reményt hozva milliók számára.
És talán nem is olyan távoli az a jövő, ahol az emberi test és tudat képes lesz saját maga regenerálására – sejtszinten, idegszinten, életminőséget visszaadva millióknak.
