A bél-agy tengelyről már tudjuk, hogy kulcsszerepet játszik a hangulatunk, szorongásszintünk és akár az étkezési szokásaink szabályozásában is. De vajon lehetséges, hogy a bélmikrobiom összetétele befolyásolja azt is, hogyan viszonyulunk az igazságtalansághoz? Egy friss kutatás szerint a válasz igen – és ez új megvilágításba helyezi a társas viselkedés biológiáját.
Egy 7 hetes szinbiotikus étrendi intervenció során kutatók kimutatták1: a mikrobiom összetételének megváltoztatása hatással volt a résztvevők társas döntéseire egy klasszikus viselkedéstudományi kísérletben, az úgynevezett ultimátum játékban. Az alanyok nagyobb arányban utasították vissza az igazságtalan pénzügyi ajánlatokat – akkor is, ha ezzel maguk is anyagi hátrányba kerültek.
A kutatók szerint
„A résztvevők kevésbé viselkedtek a klasszikus értelemben racionálisan, és nagyobb súlyt adtak az igazságosságnak.
Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a bélflóra befolyásolhatja a társas döntéshozatalt.”
A dopamin nyomában: egy aminosav, amely összeköt agyat és bélflórát
A tanulmány nemcsak viselkedési változásokat mutatott ki, hanem a dopamin előanyagaként ismert tirozin szintjének megváltozását is megfigyelte a résztvevők vérében. A tirozin egyike azoknak az aminosavaknak, amelyek képesek befolyásolni az agy dopaminrendszerét, amelyről köztudott, hogy szerepet játszik a társas viselkedésben, a jutalomérzékelésben és az igazságosság megélésében is.
Érdekesség, hogy a változások nem mindenkinél egyformán jelentkeztek: azoknál volt a legerősebb a hatás, akiknél a bélflóra kiinduló állapota kiegyensúlyozatlanabb volt (magasabb Firmicutes/Bacteroidetes arány). Ez azt sugallja, hogy a mikrobiomra célzott beavatkozások személyre szabottan lehetnek hatékonyak – attól függően, milyen állapotban van valaki emésztőrendszere a beavatkozás előtt.
Az irracionalitás biológiája – amikor az egyensúly felülírja a logikát
Az ultimátum játék egy klasszikus viselkedésgazdasági kísérlet, amelyben az egyik résztvevő pénzt ajánl fel egy másiknak – a másik pedig eldöntheti, elfogadja-e vagy visszautasítja. A logikus döntés minden 0-nál nagyobb ajánlat elfogadása lenne, ám sokan visszautasítják az igazságtalannak érzett arányokat, még ha ezzel maguk is veszteséget szenvednek el. Ezt nevezi a tudomány altruista büntetésnek, azaz, amikor az emberek mindenképpen, a várható negatív következmények ellenére fellépnek az igazságtalanság ellen.
A mostani kutatás azt mutatta ki, hogy a szinbiotikum hatására megnőtt az altruista büntetés gyakorisága: a résztvevők nagyobb arányban utasították el az egyenlőtlen felosztásokat, különösen a 30–40%-os ajánlatokat.
A mikrobiom nemcsak az immunrendszert formálja, hanem a döntéseinket is.
A társas viselkedés nemcsak az agy kérdése
A tanulmány új fényt vet arra a kérdésre, hogy a társas viselkedés nem kizárólag kognitív, agyi folyamatokon múlik, hanem a szervezet más rendszereinek – például a bélflóra és az anyagcsere egyensúlyának – állapota is szerepet játszhat benne.
„Az eredmények kihívást jelentenek azzal a nézettel szemben, hogy a társas döntéshozatal kizárólag az agykéreg magasabb rendű funkcióinak eredménye”
Ez a szemléletváltás nemcsak a viselkedéskutatásban lehet úttörő, hanem új kapukat nyithat a mentális egészséget és társas működést célzó táplálkozási intervenciók számára is – például olyan állapotokban, mint a depresszió, autizmus vagy szociális szorongás, ahol korábban is kapcsolatot találtak a mikrobiom egyensúlyának felborulása és a viselkedés megváltozása között.
Táplálkozás, mikrobiom és társas viselkedés – egy új hármas tengely
Ez a kutatás elsőként mutatott rá ok-okozati összefüggésre a mikrobiom megváltoztatása és a társas igazságérzet között. Bár egyelőre csak férfi résztvevőkkel zajlott, a jövőben érdemes lesz női populációkban is vizsgálni, különös tekintettel a hormonális ciklus és a bélflóra kölcsönhatásaira.
A tudomány üzenete világos: a társas viselkedés nem csak pszichológiai, hanem biológiai kérdés is, és a táplálkozás az egyik legfinomabb, legbefolyásolhatóbb beavatkozási pont, amit napi szinten szabályozhatunk.
Lehet, hogy a jövő társadalmaiban nemcsak azt vizsgáljuk majd, mit eszünk, hanem azt is, hogy ez hogyan hat a közösségi működésünkre.
