A mézelő méhek (Apis mellifera) nemcsak a beporzás mesterei és az ökológiai egyensúly fenntartói, hanem mára egyre fontosabb szereplővé válnak az öregedéskutatás területén is, mivel meglepően alkalmasak az élettartam, táplálkozás és epigenetikai változások vizsgálatára.
A Scientific Reports című folyóiratban megjelent 2021-es tanulmányban1 a kutatók azt vizsgálták, hogy a kurkumin, a kurkumából származó ismert bioaktív vegyület, képes-e megvédeni a méheket az etanol (alkohol) negatív hatásaitól – különösen a DNS-metilációs mintázatok és az élettartam tekintetében. A kutatás során a méheket kis mennyiségű etanollal etették, amely hatására csökkent az élettartamuk, és egyidejűleg megváltozott a DNS-metilációs mintázatuk is – vagyis az epigenomjuk, amely a gének be- és kikapcsolásáért felel. A DNS-metiláció dinamikus változásait a hosszú élet és az egészséges működés egyik kulcstényezőjének tartják.
A tanulmány újdonsága abban rejlik, hogy kimutatta: a kurkumin egyidejű bevitele teljesen vagy részlegesen képes visszafordítani az etanol által okozott károsodást.
Kurkumin: természetes epigenetikai védelmező
A tanulmány egyik legizgalmasabb felfedezése az volt, hogy a kurkumin képes volt blokkolni ezeket az etanol által kiváltott DNS-metilációs eltéréseket. A kurkumin és az etanol együttes adagolása nemcsak az epigenetikai profilokat normalizálta, hanem a méhek élettartamát is visszaállította a kontrollcsoport szintjére. Különösen magas kurkuminkoncentráció esetén volt megfigyelhető ez a védőhatás, míg alacsonyabb dózisban nem jelentkezett számottevő javulás. A kurkumin tehát nem csupán antioxidáns vagy gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt lehet érdekes, hanem mint epigenetikai modulátor is figyelmet érdemel.
Mit jelent ez az emberi egészség szempontjából?
Bár a mézelő méh nem ember, számos tekintetben hasznos modellszervezet: epigenetikai rendszere dinamikus és jól vizsgálható, laboratóriumi körülmények között rövid idő alatt értékelhető. A DNS-metilációs mintázatok változása nem csupán az öregedéssel, hanem krónikus betegségekkel, neurodegenerációval és életmódi ártalmakkal (pl. alkohol, dohányzás) is összefügg. A tanulmány egyfajta elvi bizonyítékként szolgál arra, hogy a természetes vegyületek – mint a kurkumin – képesek lehetnek semlegesíteni vagy megelőzni az ilyen epigenetikai károsodásokat.
A jövő: kurkumin az epigenetikai terápiában?
Ez az eredmény új lendületet adhat a kurkumin vizsgálatának az öregedéskutatásban és az epigenetikai terápiák fejlesztésében. Ha hasonló védőhatások igazolódnak emlősökben – és egy napon emberekben is –, a kurkumin a jövőben nem csupán fűszerként, hanem a hosszú élet természetes kulcsaként is helyet kaphat az orvoslásban.
