Egyetlen vérvétel, és máris feltárul szerveid valódi, biológiai életkora – méghozzá nem a naptár, hanem tested belső órája szerint. Most a Stanford legújabb kutatása arra is rámutat, hogy a hosszú élet igazi titka az agyad fiatalságában rejlik. Az eredmények szerint ugyanis az, hogy mennyire fiatal az agyad, mindennél jobban meghatározza, hány egészséges év áll még előtted.
Ez nem tudományos-fantasztikum, hanem egy most publikált Stanford-tanulmány valósága.
Nem a naptár, hanem a belső óra számít
A hosszú élet nem egyszerűen szerencse dolga, és már rég nem csupán a genetikán múlik. Szakértők egy ideje tudják, hogy biológiai életkorunk gyakran többet árul el rólunk, mint az, amit a személyi igazolványunkban látunk. Most azonban egy óriási lépés történt a mérhető, objektív „belső öregedés” megértésében.
A Stanford Medicine kutatói – közel 45 000 ember bevonásával – kifejlesztettek egy olyan vértesztet, amely egyszerre 11 fő szervrendszer biológiai életkorát képes meghatározni, méghozzá a legapróbb, vérben keringő fehérjemintázatok alapján. A vizsgálat szenzációs eredményt hozott: az agy biológiai életkora messze a legerősebb előrejelzője a várható élettartamnak és az egészségi állapotnak.1
A fiatal agy – a hosszú élet titkos receptje
A tanulmány szenzációs eredménye az, hogy az agy biológiai életkora önmagában a legerősebb előrejelzője a várható élettartamnak és az egészségügyi kockázatoknak. A kutatásból világosan kiderült, hogy akiknek molekuláris szinten „fiatalabb” az agyuk, 40%-kal kisebb eséllyel haltak meg a következő 15 évben, mint az azonos korú, de „öregedő agyú” társaik. Ráadásul az idősebb agy több mint tizenkétszeres kockázatot jelentett az Alzheimer-kór kialakulásában, és összességében 182%-kal növelte a halálozás esélyét.
Ezzel szemben a „fiatal” agy védelmet jelentett nemcsak a demencia, hanem más szervi betegségek ellen is. Az eredmény egyértelmű: az agyad fiatalsága meghatározza, mennyire hosszú és egészséges életre számíthatsz.
Tony Wyss-Coray, a tanulmány vezetője, a Stanford neurológusa szerint
“Az agy a hosszú élet kapuőre. Ha öreg az agyad, nagyobb a halálozás valószínűsége. Ha fiatal, jó eséllyel tovább élsz.”
Hogyan mérhető az agy biológiai életkora?
A kutatók vérvétellel vizsgálták közel 3 000 különböző fehérje szintjét, majd egy algoritmus segítségével minden szervhez (agy, szív, tüdő, máj, vese, immunrendszer stb.) hozzárendelték a vérből visszakövethető biológiai kort. Azok, akiknél legalább egy szerv jelentősen eltért a kortársaik átlagától, „extrém fiatal” vagy „extrém idős” kategóriába kerültek. Meglepő módon a vizsgált emberek harmadának legalább egy szerve ilyen “extrém” kategóriába esett.
A kérdés már nem az, hány gyertyát fújsz el idén, hanem, hogy vajon mennyi idős vagy igazából?
A biológiai agykor nem valami elvont fogalom: konkrét, laboratóriumi vérteszttel mérhető, és a jövőben akár a mindennapi diagnosztika része lehet.
Betegségmegelőzés új szintje: személyre szabott egészségmenedzsment
A Stanford kutatása új korszakot nyithat a prevencióban és a személyre szabott egészségmenedzsmentben: képzeld el, hogy időben felismerhetővé válik, ha egy szerved gyorsabban öregszik, így tudatos életmóddal, célzott terápiával, már a tünetek megjelenése előtt be lehet avatkozni.
A teszt nem csupán a génekből olvas: a vérben keringő fehérjék a szervezet aktuális, valós állapotát tükrözik, amelyet életmódunk, étrendünk, alvásminőségünk, stressz-szintünk, sőt a mindennapjainkban megélt célok és örömök is alakítanak.
A kutatás igazi újdonsága, hogy nem csupán a jelenlegi egészségi állapotot, hanem a jövőbeni kockázatokat is pontosan előrejelezte.
Például az „öreg” szív nagyobb eséllyel vezetett szívritmuszavarhoz vagy szívelégtelenséghez, az „öreg” tüdőnél megnőtt a COPD kialakulásának kockázata, az „öreg” agy pedig a legerősebb rizikófaktornak bizonyult az Alzheimer-kór és a korai halálozás szempontjából.
Ezzel elérhető közelségbe került a célzott, proaktív betegségmegelőzés: ha tudjuk, hogy egy adott szervünk biológiailag gyorsabban öregszik, időben beavatkozhatunk – életmódváltással, táplálkozással, vagy akár gyógyszeres terápiával.
Bár a teszt egyelőre kutatási fázisban van, a Stanford csapata már dolgozik azon, hogy a közeljövőben elérhetővé tegye azt klinikai és akár lakossági felhasználásra is. A teszt várhatóan 2-3 éven belül kapható lesz, először a legfontosabb szervekre (agy, szív, immunrendszer) fókuszálva.
A jó hír az tehát, hogy az agy biológiai életkora nem egy előre megírt sors, hanem életmódbeli, táplálkozási, alvásminőséggel és mentális egészséggel is befolyásolható mutató. Vagyis – a genetika mellett – minden nap tehetünk azért, hogy agyunk fiatal maradjon.
A jövő preventív egészségügyének kulcsa az “organ age”
Az új kutatás megerősíti: a hosszú, egészséges élet kulcsa nem (csak) a génekben, hanem szerveink biológiai korában rejlik. És ezen mi magunk is változtathatunk – tudatos életmóddal, aktív szellemi és fizikai tevékenységgel, egészséges alvással, stresszcsökkentéssel és a boldogság, cél, kapcsolódás keresésével.
Érdekel, hogyan tarthatod fiatalon az agyadat? Kövesd a Nicole Longevity Magazint a legújabb tudományos tippekért és exkluzív cikkekért!
