Az alvás nemcsak a mindennapi jólétünk záloga, hanem a hosszú, minőségi élet egyik legfőbb titka is. Az európai társadalmak – köztük Magyarország – soha nem látott ütemben öregednek: 2050-re várhatóan minden harmadik magyar 65 év feletti lesz. De mit ér a hosszabb élet, ha azt krónikus betegségek, korai halálozás, és kevés egészségesen eltöltött év árnyékolja be?
A hazai statisztikák riasztó képet festenek: a magyarok várható élettartama jóval elmarad az európai átlagtól, a korai halálozás kiugró, az egészségesen eltöltött évek száma pedig kevés. A sikeres, aktív, elégedett időskor helyett túl sokszor találkozunk mozgáskorlátozottsággal, krónikus betegségekkel, anyagi vagy pszichés problémákkal.
A magyar álmatlanság: társadalmi tét és egyéni sorsforduló
A rossz alvás ma már népbetegség Magyarországon is. A felnőtt lakosság jelentős része küzd krónikus inszomniával, rendszertelen alvásidővel, éjjeli ébrenlétekkel – és ez nem csak a hangulatunkra, hanem a biológiánkra, sőt a várható életidőnkre is kihat. A Semmelweis Egyetem legfrissebb tanulmánya bizonyítja1: a túl kevés (7 óránál kevesebb), de a túl sok (9 óránál több) alvás is jelentősen növeli a korai halálozás és a stroke kockázatát.
A kutatás szerint a magyar férfiak és nők között is jelentős különbségek mutatkoznak az alvás és az egészség kapcsolatában, de egy dolog mindenkinél igaz:
az éjszakai pihenés minősége és mennyisége hosszú távon meghatározza, mennyi ideig és milyen minőségben élhetünk.
Miért alszanak rosszul a magyarok?
A válasz összetett: az életmód, a társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági bizonytalanság, a túlterheltség és az egészségügyi prevenció hiánya mind-mind rontják az alvásminőséget. A digitális eszközök kékfénye, a változó munkarendek, a váltott műszak és a mindennapos stressz tovább fokozzák a problémát.
A Semmelweis Study – a magyar hosszú élet egyik legizgalmasabb kutatása – több ezer magyar dolgozó alvási szokásait, pszichés, szociális és biológiai jellemzőit vizsgálja hosszú távon. A cél: feltárni, hogy az alvás és az életmód hogyan gyorsíthatja vagy lassíthatja az öregedést, és miként teremthetünk nagyobb esélyt az egészséges, boldog időskorra.
Az alvás, mint hosszú élet stratégiai eszköze – Mit tehetünk mi, magyarok?
A kutatók egyetértenek: az alvási rutin kialakítása, a rendszeres lefekvés és ébredés, a képernyőhasználat csökkentése és a stresszkezelő technikák alkalmazása jelentősen javíthatják az alvás minőségét – és ezzel a várható egészséges évek számát. Mindez pedig nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is óriási tét: az aktív, egészséges időskor nem luxus, hanem mindannyiunk jövője.
A Semmelweis Study eredményei a magyar egészségpolitika és prevenció új alapjait jelenthetik. Az alvás nem csupán biológiai szükséglet, hanem stratégiai tényező a hosszú, boldog, egészséges magyar élet megteremtésében.
