Sokan úgy érezzük, a reggel csak a kávéval kezdődhet el igazán. Ez az illatos, keserédes ital nemcsak ébren tart, hanem ma már azt is tudjuk: mesél rólunk. Egy nemzetközi kutatás szerint1 ugyanis a bélmikrobiomunk – az emésztőrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége – képes elárulni, hogy iszunk-e kávét, sőt azt is, mennyit. És mindezt egyetlen baktérium révén.
És ez még csak a kezdet. Korábbi cikkünkben – A kávé illata tényleg csökkenti a stressz-szintünket -, már írtunk róla, hogy a kávé illata is képes pozitívan hatni a kortizolszintünkre. Most azonban egy újabb, eddig kevéssé ismert biológiai kapcsolatot fedeztek fel: az ital mikrobiomformáló hatását.
A Trento Egyetem CIBIO tanszéke és a Harvard Egyetem kutatói egy több mint 54 ezer mintán alapuló, eddig példa nélküli nagyságú metagenomikai vizsgálatban igazolták2, hogy egy Lawsonibacter asaccharolyticus nevű baktérium szoros kapcsolatban áll a kávéfogyasztással. Ez a baktérium átlagosan 6-8-szor gyakoribb azokban, akik rendszeresen fogyasztanak kávét, mint azokban, akik egyáltalán nem isznak.
Mindez nem puszta korreláció. A kutatók in vitro (laboratóriumi körülmények között) is kimutatták, hogy a baktérium gyorsabban szaporodik, ha a táptalajhoz kávét adnak – ráadásul ez függetlenül a koffeintartalomtól történt meg. A hatás ugyanis a kávé biokémiai összetételéhez köthető, elsősorban a benne található klorogénsavhoz, kávésavhoz és különösen a kininsavhoz, amelynek több származékát is azonosították a kávéfogyasztók vérében.
„Azt láttuk – mondta Nicola Segata professzor –, hogy ha kávét iszunk, nagyon erősen serkentjük ennek a baktériumnak a jelenlétét és mennyiségét, ha nem, akkor nem.”
Ahol sok a kávé, ott több a baktérium
A kutatók nemcsak egyéneket, hanem országokat is összevetettek. Luxemburg, Svédország és Dánia lakóinak bélrendszerében szinte mindig megtalálható a L. asaccharolyticus. Ezzel szemben Kínában, Indiában és Argentínában – ahol alacsonyabb a kávéfogyasztás – szinte teljesen hiányzik ez a baktérium. A kutatás így nemcsak az egyéni, hanem a társadalmi táplálkozási szokások és a mikrobiom közötti kapcsolatot is megerősíti.
Bár egyelőre nem tudjuk, hogy a Lawsonibacter asaccharolyticus jelenléte önmagában jótékony vagy sem, a kutatás módszertana óriási áttörést jelent: képesek vagyunk azonosítani, hogy egyetlen étel – jelen esetben a kávé – milyen specifikus mikrobiális válaszokat vált ki. Ez a jövőben lehetővé teheti olyan személyre szabott étrendek kialakítását, amelyek célzottan serkentik a jótékony baktériumok növekedését, ezzel támogatva az egészségünket és a hosszú életet.
A jövő étrendje – Mikrobiom-teszt alapján?
A kutatás szerzői szerint nem elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül egy mikrobiom-teszt segítségével megtudhatjuk, mely baktériumokat hordozzuk, és mely ételek hatnak ezekre serkentőleg. A kávé ebben az esetben modellként szolgálhat a bélflóránk megértéséhez.
A kérdés már nem az, hogy jó-e kávét inni, hanem az, hogy kinek, mennyit, és hogyan reagál rá a mikrobiomja. Ez a tudás pedig új dimenziókat nyithat a táplálkozástudományban – ahol nemcsak a makrotápanyagok, hanem a mikrobák is számítanak.
Következő lépés az, hogy feltérképezzék, hogy milyen egyéb ételek alakítják személyre szabottan a bélflórát – és ez hogyan hat a hosszú élet esélyére.
