Képzeld el, hogy az emlékeid és a gondolataid nemcsak az agyadban, hanem a beleidben is nyomot hagynak. Meghökkentő gondolat, igaz? Pedig van egy csendes szervünk, ami nap mint nap formálja a gondolatainkat, a hangulatunkat és talán az emlékeinket is – a bélrendszerünk. Régóta sejtettük, hogy nemcsak az agyban dől el, kik vagyunk. Most azonban a tudomány végre utolérte az ösztönös bölcsességet: a bélflóránk kulcsszerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában és felismerésében.
Egy friss, 2025-ben az Actas Españolas de Psiquiatría című szaklapban1 publikált tanulmányban kimutatták, hogy az Alzheimer-kór korai szakaszában szenvedő betegek bélflórája jelentősen eltér az egészséges emberekétől. A vizsgálat során 50 Alzheimer-kóros és 50 egészséges személy székletmintáit elemezték 16S rRNS technológiával, amely lehetővé teszi a bélbaktériumok összetételének mélyreható vizsgálatát. A cél: megérteni, milyen változások zajlanak le a bél mikrobiomjában a betegség korai szakaszában.
A bélflóra, mint biomarker
A kutatás során kiderült, hogy már a betegség korai szakaszában (EAD – Early Alzheimer’s Disease) is jól észlelhető változások figyelhetők meg a bélbaktériumok összetételében. Különösen két baktériumrend, a Desulfovibrionales és a Verrucomicrobiales tűnt ki, melyek szintje jelentősen eltért a kontrollcsoportétól. Ezek az eltérések olyan markánsak voltak, hogy a kutatók szerint ezek a mikroorganizmusok akár biomarkerekként is szolgálhatnak a betegség korai felismerésére.
Az is kiderült, hogy az Alzheimer-kóros betegek bélflórája általánosan nagyobb változatosságot mutatott, bizonyos baktériumok – mint a Bryantella, Desulfovibrio, Gemmiger, Collinsella és Odoribacter – pedig kifejezetten megnövekedett jelenléttel bírtak a korai stádiumban.
A tanulmány egyik legizgalmasabb eredménye az volt, hogy már az Alzheimer-kór első, alig észlelhető tüneteinek megjelenése előtt is kimutathatók ezek a változások a bélflórában.
Ez óriási jelentőségű, hiszen az Alzheimer-kór jelenleg csak akkor diagnosztizálható biztosan, amikor az idegsejtek már visszafordíthatatlan károsodást szenvedtek. Ha azonban a mikrobiom változásai valóban korai előrejelzőként működnek, az új utakat nyithat a betegség megelőzésére és lassítására.
Az agy és a bél között húzódó, láthatatlan híd
A tudomány már évek óta vizsgálja a bél-agy tengelyt, vagyis azt a bonyolult kommunikációs hálózatot, amely a bélrendszer és az idegrendszer között fennáll. A kutatások szerint a bélflóránk nemcsak az emésztésünket és az immunrendszerünket befolyásolja, hanem hatással van a hangulatunkra, a memóriánkra és az agyunk egészségére is.
Az Alzheimer-kóros betegek esetében gyakran megfigyelhető krónikus gyulladás, amelyet részben a bélflóra egyensúlyának felborulása okozhat. A jelenlegi kutatás eredményei pedig alátámasztják, hogy bizonyos baktériumtörzsek változása már a betegség első fázisában észlelhető a tanulmányban alkalmazott technológiával.
A jövő kulcsa egy egyszerű mintában rejlik?
Képzeld el, hogy néhány gramm széklet elég lenne ahhoz, hogy évekkel a tünetek előtt felismerjük az Alzheimer kockázatát. A kutatók erre tették fel a tétet. A 16S rRNS-alapú vizsgálatok2 nemcsak egyszerűek és költséghatékonyak, de pontosak is.
Ha az eredményeket sikerül validálni nagyobb, sokszínűbb populációkon is, akkor a jövőben a mikrobiom-alapú diagnosztika forradalmasíthatja a neurológiát, és segíthet az Alzheimer-kór korai felismerésében, még mielőtt a betegség komoly károkat okozna az agyban. Bár a kutatás nem terápiás megoldást kínál, mégis reményt ad.
Ha a bélflóra ilyen erős kapcsolatban áll az agy egészségével, akkor minden, amit megeszünk, megemésztünk, vagy épp bejuttatunk a testünkbe, számít.
A következő lépések, amelyeken már most elindulhatunk:
Pre- és probiotikumokkal támogatni a mikrobiom egyensúlyát
Rostokban, polifenolokban gazdag étrendet követni
Mozogni, mert az aktív életmód a bélflórát is formálja
Stresszcsökkentés, alvásjavítás, cirkadián ritmus védelme – mind kulcstényezők
Bár az Alzheimer-kór egyelőre gyógyíthatatlan, ezek az eredmények reményt adnak arra, hogy a betegség korai felismerésével és életmódbeli beavatkozásokkal lassítható vagy akár megelőzhető lesz.
A hosszú élet nem csak az évek számáról szól
A hosszú, egészséges élet nem pusztán biológiai kérdés – ez a kutatás újra bebizonyítja, hogy az időskori mentális egészségért a bélrendszerünkkel is felelősek vagyunk. Talán a jövő Alzheimer-gyógyszere nem kapszula lesz, hanem egy jól felépített életmód, egy tányér fermentált zöldség, vagy egy gondosan összeállított mikrobiom-támogató reggeli.
Mert a tudomány újra és újra ugyanarra a belső igazságra mutat rá: az egészség – és talán az emlékeink is – a beleinkben kezdődnek.
