Amikor először találkozunk valakivel, az agyunk másodpercek töredéke alatt dolgoz fel vizuális, hangalapú és szaginformációkat. Egy új tanulmány szerint azonban a szaglás – sokáig háttérbe szorított érzékszervünk – kulcsszerepet játszik abban is, hogy ösztönösen érezzük: kivel éreznénk baráti közelséget.
A Cornell Egyetem kutatói, Vivian Zayas pszichológusprofesszor vezetésével, azt vizsgálták1, hogyan befolyásolja a mindennapi illataink összetett képe – az úgynevezett „diplomáciai illat” – a barátságok kialakulásának esélyét. A kutatás során heteroszexuális női résztvevők T-shirt alapú szagminták és rövid személyes találkozások alapján ítélték meg egymás szimpátiapotenciálját.
Lenyűgöző, milyen finoman vagyunk hangolva másokra, anélkül, hogy tudatosítanánk ezt.
„Amikor személyesen találkozunk valakivel, rengeteg információt dolgozunk fel egyszerre – és az illatok is, még ha tudattalan szinten is, fontos jelzéseket hordoznak” – magyarázza Vivian Zayas professzor, a tanulmány vezető szerzője.
Dr. Jessica Gaby, Ph.D – a Middle Tennessee Állami Egyetem pszichológia adjunktusa – szerint a szaglás szorosan összefügg az emlékezettel, ugyanis az érzelmi emlékek a tudatos tudaton kívül, a szaglórendszerben alakulnak ki.
Az illat lenyomata
Az illat, amelyet mások észlelnek rajtunk, nem csupán a természetes testszag eredménye. Olyan összetett tényezők alakítják, mint a táplálkozás, a háziállatok jelenléte, a használt tisztítószerek vagy akár a választott parfüm. Ezek együttesen hozzák létre az egyéni illattérképet, amely tudattalan szinten közvetít információt rólunk mások számára.
A „diplomáciai illat”, ahogy a kutatók nevezték, nem csupán természetes testszagot jelentett. A mindennapi döntéseink – hogy milyen ételeket eszünk, milyen háziállatot tartunk, milyen mosószert használunk – mind beleszőttek egy egyedi illatprofilt, amely megjósolta, kivel érezzük magunkat közel egymáshoz.
A résztvevők pólókat viseltek 12 órán át saját környezetükben, majd mások által viselt pólókat értékeltek szimpátia szempontjából. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akiknek a pólója szimpatikusabb illatot árasztott, a későbbi személyes találkozás során is pozitívabb benyomást keltettek.
„Nemcsak a parfüm számít” – hangsúlyozza Jessica Gaby, a tanulmány első szerzője.
Az életmódunk összes apró döntése illatok hálójává szövődik, amely meghatározza, hogyan illünk mások „illatvilágába”.
Az első pillanat dönt: 0,1 másodperc is elég
A vizsgálat egy másik fázisában a résztvevőknek mindössze 100 milliszekundumos fotóvillanások alapján kellett megítélniük, kivel barátkoznának szívesen. A fotóalapú gyorsítéletek és az illatminták értékelése között szoros összefüggést találtak: akiknek a képe pozitív első benyomást keltett, azok illatát is vonzóbbnak érezték.
Az, hogy ilyen rövid, pillanatnyi benyomások ilyen mély, ösztönös szinteken is tükröződnek, új fényt vet arra, hogyan szövődnek az emberi kapcsolatok
Ez a felfedezés megerősíti, hogy az emberi kapcsolatok születésében az észlelés több csatornán át zajlik egyszerre, az illatok pedig finom, de erőteljes befolyással bírnak.
A szociális szaglás dinamikája: a benyomások alakíthatók
Érdekes módon a kutatás azt is kimutatta, hogy egyetlen személyes interakció képes megváltoztatni az illetőről alkotott szagérzetet. Ha egy négyperces élő beszélgetés során kellemesebb benyomás született, a résztvevők később az adott személy pólójának illatát is pozitívabban értékelték.
Ez arra utal, hogy az érzelmi tapasztalatok és az illatészlelés szoros kölcsönhatásban állnak.
Illatok, mint kapcsolatépítő jelek
A tanulmány egyik legizgalmasabb megállapítása az volt, hogy az emberek konzisztens, személyre szabott illatpreferenciával rendelkeznek. Nem általános jó vagy rossz illatokat ítélünk meg – hanem egyéni, szubjektív mintázatok szerint választjuk meg, kihez vonzódunk ösztönösen.
Ez a finom szaglásbeli hangoltság a természetes szelekció és az emberi társas kapcsolatok fejlődésének mélyrétegeit is érinti. Bár napjainkban a modern életvitel háttérbe szorította a szaglás szerepét, ez a kutatás emlékeztet arra, hogy az illatok csendes kommunikációs csatornaként továbbra is formálják kapcsolatainkat – sokszor anélkül, hogy tudnánk róla.
A kutatást új távlatokat nyit a szaglás pszichológiájának, valamint a barátságok kialakulásának finom mechanizmusainak megértésében.
