A méhnyakrák még mindig tabu sokak számára, pedig a megfelelő információk megismerése és a rendszeres szűrés életeket menthet. A Nődokik szakértői csapatának – Dr. Baradács István, Dr. Csirzó Ádám és Dr. Czébely-Lénárt András – és a Nicole.hu Longevity Magazin edukatív cikksorozatának legújabb részében választ adunk azokra a kérdésekre, amelyeket talán sosem mertél feltenni – de nagyon fontos lenne tudnod.
Van-e a méhnyakráknak tünete?
A méhnyakrák korai szakaszában általában tünetmentes, ezért rendkívül fontos a rendszeres szűrővizsgálat. A rákmegelőző állapotok kizárólag méhnyakszűréssel felismerhetők. Ha már tüneteket okoz, az a betegség előrehaladottabb állapotára utalhat. Ilyen tünetek lehetnek:
- Rendellenes hüvelyi vérzés (pl. szexuális együttlét után, menstruációk között vagy menopauza után).
- Fájdalom szexuális együttlét során.
- Szokatlan színű vagy szagú hüvelyi folyás.
- Medencetáji fájdalom.
Ezek a tünetek nemcsak méhnyakrákra utalhatnak, ezért minden esetben indokolt a nőgyógyászati vizsgálat.
Hogyan ismerhető fel a méhnyakrák?
A méhnyakrák megelőzésében és korai felismerésében a szűrővizsgálatok alapvető fontosságúak. Három fő vizsgálati lehetőség érhető el, amelyek különböző célokat szolgálnak, és eltérő részletességgel vizsgálják a méhnyak egészségi állapotát.
Sima citológia (PAP-teszt) / Méhnyakrákszűrés
A citológiai vizsgálat a méhnyaksejtek kóros elváltozásait vizsgálja – úgynevezett rákmegelőző állapotokat – amelyek daganatos elváltozások előjele lehetnek. Ez a legelterjedtebb szűrési módszer, amely során az orvos egy mintát vesz a méhnyak felszínéről. A laboratóriumban a sejteket mikroszkóp alatt elemzik, hogy kimutassák az esetleges rendellenességeket.
Ez a vizsgálat gyors, egyszerű és széles körben elérhető, azonban nem specifikus a HPV-re, vagyis nem mutatja ki a vírus jelenlétét. Ha a PAP-teszt eredménye eltérést mutat, további vizsgálatokra, például HPV-szűrésre lehet szükség.
Ezeket a vizsgálatokat a nőgyógyászod ajánlása szerint évente érdemes elvégezni, különösen 21 éves kor után vagy a szexuális élet megkezdését követően.
Genotípus szerinti HPV-szűrés
A genotípus szerinti HPV-szűrés a legpontosabb vizsgálati módszer, amely lehetővé teszi, hogy azonosítsák a HPV konkrét típusát, például a magas kockázatú HPV 16 vagy 18 jelenlétét. Ezek a típusok felelősek a méhnyakrák eseteinek jelentős részéért. A vizsgálat szintén a méhnyakból vett mintából történik, de sokkal részletesebb elemzést biztosít.
Ez a módszer különösen fontos azok számára, akiknél már kimutatták a HPV fertőzést, vagy akik korábban kóros citológiai eredményt kaptak. Segítségével pontos képet kaphatsz arról, hogy milyen kockázatot jelent számodra a fertőzés, és az orvos ennek alapján határozhatja meg a további lépéseket.
CINTEC plus vizsgálat
Pozitív HPV tipizálás és kóros citológiai lelet esetén lehetőség van további vizsgálatra, amely a HPV-fertőzés következtében elinduló kóros sejtváltozások során termelődő fehérjéket mutatja ki. Ezek jelenléte szinte egyértelmű választ adhat arra, hogy szükséges-e műtéti beavatkozás.
Melyik vizsgálatot válaszd?
A szűrés kiválasztása nagyban függ attól, hogy milyen célból keresed fel az orvosodat. Ha megelőző szűrésre mész, és korábban nem volt eltérés az eredményeidben, a citológiai mintavétel megfelelő választás lehet. Ha azonban már felmerült a HPV-fertőzés gyanúja, vagy a citológia rendellenességet mutatott, az általános vagy a genotípus szerinti HPV-szűrés nyújt részletesebb információt.
Kérdezd meg nőgyógyászodat, hogy a kórelőzményed, a vizsgálati eredményeid és az aktuális állapotod alapján melyik szűrővizsgálati csomagot javasolja számodra. Ne feledd, a rendszeres szűrés nemcsak a te egészségedet, hanem hosszú távon az életedet is megvédheti!
Hogyan kaphattam el a HPV-t?
Mint ahogyan arról korábban is írtunk, a HPV főként szexuális úton terjed, beleértve a hüvelyi, anális és orális szexet is. Ritkábban, de előfordulhat fertőzés más módon, melyról korábban a Tények, és tévhitek című cikkünkben írtunk.
A vírus rendkívül elterjedt: a szexuálisan aktív emberek többsége élete során legalább egyszer megfertőződik vele. Bár az óvszer használata csökkenti a kockázatot, nem nyújt teljes védelmet, mivel a vírus a nemi szervek körüli bőrfelületen is jelen lehet.
Méhnyakrák után lehet gyermekem?
Igen, méhnyakrák után is lehet gyermeked, de a kezelés típusa befolyásolhatja a termékenységet.
- Konizáció után: A méhnyak egy részének eltávolítása mellett a termékenység általában megmarad, de nőhet a koraszülés kockázata.
- Sugárkezelés után: Sugárkezelés után is van esély gyermekvállalásra, de a lehetőségek egyénenként eltérnek. A kezelés károsíthatja a petefészkeket és a méh szöveteit, ami befolyásolhatja a termékenységet és a terhesség kimenetelét.
Sugárkezelés után is lehet gyermeked, de a lehetőségek és kockázatok egyénenként eltérőek. A legfontosabb, hogy időben tájékozódj, konzultálj szakemberekkel, és ha szükséges, tervezzetek megoldásokat a termékenység megőrzésére vagy a gyermekvállalás alternatív módjaira. Az orvosi csapatod támogatása segíthet a legjobb döntések meghozatalában.
Fontos, hogy a kezelések előtt konzultálj az orvosoddal, és tájékozódj a termékenységmegőrzési lehetőségekről, például petesejtek vagy embriók lefagyasztásáról.
Mit tegyél, ha gyermekvállalást tervezel?
- Beszélj onkológusoddal és nőgyógyászoddal: Velük körbe tudod járni, hogy a kezelés milyen hatással lehetett a termékenységedre.
- Végeztesd el a szükséges vizsgálatokat: Hormonvizsgálatokkal és ultrahanggal ellenőrizhető a petefészek működése és a méh állapota.
- Konzultálj termékenységi szakértővel: Ő segíthet megtervezni a lehetséges lépéseket, például a mesterséges megtermékenyítést vagy a béranyaságot.
Pár perc az egészségedért
A Nicole.hu Longevity Magazin és a Nődokik szakértői csapatának edukatív cikksorozata arra törekszik, hogy átfogó információkat nyújtson a méhnyakrákról és a HPV-ről. A szexuális egészség nem tabu, hanem az élet mindennapi része. Merj kérdezni, hiszen a megfelelő információ és a rendszeres szűrővizsgálatok életeket menthetnek – talán a tiédet is. A tudatosság az első lépés az egészséged megőrzése felé!
A rendszeres szűrővizsgálatok, a HPV elleni oltás és a tudatos életmód életeket menthet – talán a tiédet is!
