Gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor valaki kritizál, bánt vagy épp ítélkezik mások felett, és talán nem is gondolunk bele, hogy ennek az okai nem feltétlenül a másikban, hanem saját magában gyökereznek.
Freud elhárító mechanizmusainak elmélete segít megérteni a bántó viselkedés gyökereit.
Korábbi Csak az bánt másokat, aki nincs rendben önmagával: Mi rejlik a bántó viselkedés mögött? cikkünkben már írtunk arról, hogy Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja az elhárító mechanizmusok elméletével rávilágított arra, hogyan válhatnak belső konfliktusaink és önértékelési problémáink bántó viselkedés mozgatórugóivá. Ezek a pszichológiai mechanizmusok segítenek megérteni, hogy a bántó vagy kritikus hozzáállás gyakran nem más, mint saját érzelmi feszültségeink kivetítése.
Miért vetítjük ki másokra a saját problémáinkat?
Freud szerint az elhárító mechanizmusok tudattalan pszichológiai stratégiák, amelyeket azért alkalmazunk, hogy védjük magunkat a számunkra túl nehéz érzelmi helyzetekkel vagy belső konfliktusokkal szemben. Amikor valaki nem tud vagy nem akar szembenézni saját hibáival, félelmeivel vagy elégedetlenségével, gyakran választja azt a tudattalan megoldást, hogy másokra vetíti ki ezeket a negatív érzéseket.
Így a belső feszültség és bizonytalanság átkerül valaki másra, akire „ráakasztjuk” a saját frusztrációinkat.
A projekció, vagy másnéven kivetítés talán a legismertebb elhárító mechanizmus, amelynek során az ember a saját negatív érzéseit, hibáit vagy félelmeit másokban látja meg. Ez a tipikus „fától az erdőt” esete.
Például, ha valaki mélyen elégedetlen önmagával, könnyen előfordulhat, hogy másokat kritizál, hogy „tökéletlenek”, miközben valójában saját hibáit próbálja elrejteni. Ezzel a tudattalan stratégiával elkerülheti a saját belső konfliktusaival való szembenézést, de hosszú távon ez nem vezet megoldáshoz, csak halogat, és belekerülhet könnyedén egy negatív spirálba.
Amikor valaki saját negatív érzéseit és hibáit másokra vetíti, gyakran alakul ki belőle kritikus vagy bántó viselkedés.
Az illető ilyenkor mintegy „megvédi” önmagát, azáltal, hogy a saját gyengeségeit másokban látja meg és bírálja. Ez a tudattalan reakció rövid távon megkönnyebbülést hozhat, hiszen úgy érzi, hogy távol tarthatja magát a fájdalmas önkritikától. Hosszú távon azonban ez a viselkedés romboló hatású, hiszen megmérgezi az emberi kapcsolatokat, és fenntartja, és gerjeszti saját belső konfliktusait is.
Például, ha valaki szorongást érez a saját teljesítményével kapcsolatban, könnyen előfordulhat, hogy másokat kritizál lustaságért vagy inkompetenciáért, miközben valójában saját önértékelési problémái felett huny szemet. Az ilyen bántó vagy kritikus viselkedés másokat is feszültté tehet, és fokozza a személy körüli negatív légkört.
Az elhárító viselkedési minták tehát egy ördögi kört hozhatnak létre, ahol az illető önmaga elől menekül, miközben másokat is bánt.
Mi a megoldás?
Freud elmélete azt sugallja, hogy a bántó viselkedés és a belső konfliktusok közötti kapcsolatot az önismeret és az önelfogadás gyakorlásával lehet enyhíteni. Ha megértjük, hogy saját bántó megnyilvánulásaink mögött személyes feszültségeink, hibáink vagy belső bizonytalanságaink állnak, az már az első lépés a változás felé. Az önismeret és az önkritika egészséges formái, valamint a saját hibáinkkal való szembenézés segítenek abban, hogy megszabaduljunk az elhárító mechanizmusok romboló hatásaitól.
Ha megtanuljuk elfogadni saját hibáinkat és gyengeségeinket, sokkal kisebb eséllyel érezzük szükségét annak, hogy másokat kritizáljunk.
Ennek a révén képesek vagyunk megértéssel és türelemmel fordulni nemcsak saját magunk, hanem mások felé is, hiszen már nem próbáljuk elrejteni saját belső feszültségeinket és hibáinkat.
A bántó viselkedés ellenszere az empátia és a pozitív kapcsolatok építése. Ha empátiával fordulunk mások felé, képesek vagyunk mások nézőpontját is megérteni.
Az empátia nemcsak mások iránti elfogadást jelent, hanem azt is, hogy felismerjük: minden ember küzd belső problémákkal, hibákkal és gyengeségekkel.
Ha ezt tudatosítjuk, kevésbé érezzük szükségét annak, hogy kritizáljunk vagy bántsunk másokat. Az ilyen viselkedési minták felismerése és kezelése hozzájárulhat ahhoz, hogy kiegyensúlyozottabb kapcsolatokat építsünk, és támogatóbb, empatikusabb közösséget teremtsünk magunk körül.
