Az „egészséges életévek” (Healthy Life Years, HLY) mutató arra ad választ, hány évet élhetünk át – átlagosan – olyan állapotban, amikor mindennapi tevékenységeinket nem korlátozza tartós betegség vagy funkcionális akadály. Ez a szám jóval többet árul el életminőségünkről, mint pusztán a várható élettartam, hiszen nem mindegy, hogy a megélt éveink aktív, önálló, energikus mindennapokat jelentenek-e, vagy hosszan tartó egészségügyi küzdelmekkel telnek.
Az Eurostat napokban közzétett adatai szerint1 az Európai Unióban 2023-ban az átlagos HLY érték 63,1 év volt. Nemek szerinti bontásban a nők 63,3 évre, a férfiak 62,8 évre számíthattak.
Nemek közötti különbségek
Az EU-ban a nők átlagosan 84,0 évig, a férfiak 78,7 évig élnek. Ez azt jelenti, hogy:
- A nők élettartamuk kb. 75%-át töltik egészségben (63,3 év / 84,0 év).
- A férfiaknál ez az arány 80% (62,8 év / 78,7 év).
A számok mögött egy érdekes paradoxon áll: bár a nők hosszabb ideig élnek, a plusz éveik nagyobb hányada már egészségügyi korlátozásokkal telik, míg a férfiak rövidebb életük nagyobb részét aktívan, jó egészségben töltik. Ez a különbség azonban csak az egyik rétege a történetnek – legalább ennyire meghatározó, hogy hol él valaki Európában.
Az egészséges életévek száma ugyanis nem csupán nemtől, hanem az adott ország egészségügyi rendszerének minőségétől, a lakosság életmódjától és a társadalmi-gazdasági feltételektől is erősen függ.
Az Eurostat legfrissebb, 2023-as adatai jól mutatják ezt a sokszínűséget: a nők körében a legtöbb egészséges életévre Málta számíthat 71,1 évvel, szorosan mögötte Bulgária 71,0 évvel és Olaszország 69,6 évvel. A férfiaknál is Málta vezet 71,7 évvel, második helyen Olaszország áll 68,5 évvel, harmadik pedig Svédország 67,2 évvel.
A rangsor végén a nők esetében Lettország áll 54,3 évvel, majd Dánia (55,4 év) és Finnország (55,9 év) következik. A férfiaknál a sereghajtó szintén Lettország 51,2 évvel, utána Észtország (56,5 év) és Szlovákia (56,8 év) található.
Ezek az eltérések azt üzenik, hogy az egészségesen megélt évek hossza Európán belül akár két évtizeddel is különbözhet – és ez komoly egészségpolitikai kihívásokat jelez a kevésbé jól teljesítő országok számára.
Miért fontos ez az adat a jövő szempontjából?
Az egészséges életévek növelése nemcsak egyéni szinten fontos, hanem gazdasági és társadalmi szinten is. Az aktív, önálló élet meghosszabbítása csökkenti az egészségügyi kiadásokat, növeli a munkában töltött évek számát, és javítja az időskori életminőséget.
Az adatok üzenete világos: a hosszú élet önmagában nem elég – a cél az, hogy az éveinket egészségben éljük meg. Ehhez pedig az egészségügyi rendszerek megerősítése, a prevenció előtérbe helyezése és az egészségtudatos életmód támogatása egyaránt elengedhetetlen.
Életminőségben mérve is hosszú életre törekedni
Az Eurostat friss adatai arra emlékeztetnek: a valódi kihívás nem csupán évek hozzáadása az életünkhöz, hanem élet hozzáadása az éveinkhez. Az egészséges életévek növelése minden ország és minden egyén közös felelőssége – hiszen végső soron ez határozza meg, hogy mennyire tudjuk valóban élvezni a megélt időt.
