A Harvard Medical School kutatásai kimutatták1, hogy a slow living javítja az élettartamot azáltal, hogy nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészséget is támogatja. Egy kiegyensúlyozott, nyugodt életmód tehát nemcsak az életminőséget javítja, hanem hozzájárul egy hosszabb, betegségektől mentesebb és boldogabb élethez is.
Az életmódot folytatók hosszabb élettartamának egyik fő oka, hogy a stressz minimalizálásával és a tudatos életmód gyakorlásával csökkentik a krónikus stressz által okozott egészségügyi kockázatokat, ugyanis a krónikus stressz a testet folyamatos „küzdj vagy menekülj” állapotban tartja, ami megterheli az immunrendszert, fokozza a gyulladást és hosszú távon hozzájárul olyan betegségek kialakulásához, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és bizonyos daganatos megbetegedések.
A slow living szemléletű életmód azonban ennek éppen ellentmond: a lassítás és a tudatos jelenlét révén lehetővé teszi, hogy az emberek kevesebb időt töltsenek túlterhelt, stresszes állapotban.
Az ilyen életmód a paraszimpatikus idegrendszer aktivitását erősíti, amely a szervezet regenerációjáért és az „ellazulási” válaszért felelős, csökkentve ezzel a stresszhez kapcsolódó hormonok, például a kortizol szintjét. Amikor a kortizol szintje optimális, az immunrendszer hatékonyabban tud védekezni a betegségekkel szemben, a gyulladások csökkennek, és a test természetes gyógyító folyamatai előtérbe kerülnek.
A lassabb életmód segíti a természetes cirkadián ritmus fenntartását is. Az élettempó lelassítása gyakran jobb alváshoz vezet, amely elengedhetetlen a test és az agy regenerációjához. A minőségi alvás többek között segít az agyi méregtelenítésben, támogatja a kognitív funkciókat, erősíti az immunrendszert, és csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
További pozitív hatás, hogy mivel a lelassulás művészete alapján több időt töltenek az emberek olyan tevékenységekkel, amelyek számukra örömteliek és értelmesek, így ezek a személyek hajlamosabbak a stabilabb mentális állapotra és érzelmi kiegyensúlyozottságra. Ezt a folyamatot tudományos kutatások is alátámasztják: például kimutatták, hogy a pozitív érzelmi intimitás – például párok közötti szexuális közelség – összefügg a telomerek hosszabbodásával, ami a sejtek lassabb öregedéséhez és a hosszabb élettartamhoz járul hozzá.2 A boldogabb, pozitív érzelmi állapot növeli a test természetes védekezőképességét, elősegíti a hosszabb életet, és bizonyítottan csökkenti a depresszió, valamint más mentális betegségek kialakulásának esélyét.
