A reggeli kávé kortyolása szinte rituálé. Sokan úgy tekintenek rá, mint a fáradtság elleni biztos fegyverre, amely éberebbé, fókuszáltabbá tesz – legalábbis napközben. De mi történik, ha a koffein a vérünkben van, amikor elalszunk? Egy új, mesterséges intelligencia segítségével végzett kutatás most egészen újszerű választ ad: a koffein szó szerint felpörgeti az alvó agyat is, megváltoztatva annak kritikus egyensúlyát, és talán azt is, hogyan töltődünk fel az éjszaka során alvás közben.
Az ébrenlét határai: a koffein és az agyi „kritikalitás”
A koffein a világ leggyakrabban használt pszichoaktív szere – nemcsak a kávéban, hanem teában, csokoládéban, energiaitalokban, sőt üdítőkben is ott van. Eddig főleg arról beszéltünk, hogyan tart ébren vagy növeli a koncentrációnkat. Ám a Montreáli Egyetem és a Mila – Quebec AI Institute kutatói1 most arra voltak kíváncsiak, mit tesz a koffein az alvás közben az aggyal.

Az eredmények meglepőek: a koffein növeli az agyi jelek komplexitását és fokozza az úgynevezett „kritikalitást” az éjszaka során. Ez a kritikalitás az az állapot, amikor az agy egyensúlyban van a rendezettség és a káosz között – akárcsak egy tökéletesen hangolt zenekar, ahol minden hangszer a helyén van, de bármikor képes új dallamra váltani.
„A koffein stimulálja az agyat, éberebbé és reagensebbé teszi, még alvás közben is. Ez a nappali teljesítményhez hasznos, de éjjel gátolhatja a valódi pihenést és regenerációt” – mondja Dr. Karim Jerbi, a kutatás vezetője.
Az alvás mélyére nézve: mit mutatott az EEG és az AI?
A kutatás során 40 egészséges felnőtt agyi aktivitását vizsgálták, két éjszakán át – egyszer koffeinnel, egyszer placebóval. A résztvevők a lefekvés előtt három, majd egy órával kaptak koffeint vagy hatóanyag nélküli kapszulát. Az alvás közbeni agyhullámokat elektroenkefalográfiával (EEG) mérték, majd mesterséges intelligenciával elemezték az adatokat.
Az eredmények szerint a koffein hatására az agyi aktivitás dinamikusabb lett, különösen a nem-REM fázisban, amely kulcsfontosságú a memória és a kognitív funkciók éjszakai újratöltésében. A lassú delta-hullámok pedig, amelyek a mély, pihentető alvás jelei, gyengültek, ezzel szemben a béta-hullámok – melyek ébrenlét és szellemi aktivitás során jellemzőek – erősödtek. Ez azt sugallja, hogy
az agy még alvás közben is éberebb, kevésbé pihenő állapotban van koffein hatására.
„Ez a változás magyarázatot adhat arra, miért érezzük magunkat fáradtabbnak egy koffeines este után, még ha el is alszunk. Az agy nem tudja elvégezni a teljes éjszakai regenerációt, a memóriafeldolgozás és a testi-lelki helyreállítás hatékonysága csökkenhet” – mondja Jerbi.
Fiatal agy, érzékenyebb reakciók
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a koffein hatása sokkal erősebb volt a 20–27 éves fiatal felnőttek körében, mint a 41–58 éveseknél. Ez részben annak köszönhető, hogy a fiatalabbak agyában nagyobb sűrűségben találhatók az adenozin-receptorok, amelyekhez a koffein kapcsolódik, és amelyeken keresztül gátolja a fáradtságérzetet.
Az idősebbeknél ezek a receptorok fokozatosan csökkennek, így a koffein kevésbé képes felpörgetni az éjszakai agyműködést. Ez az eredmény is azt mutatja: nem mindegy, ki, mikor és mennyi koffeint fogyaszt, különösen, ha az esti órákban történik.
Személyre szabott koffein-ajánlások a jövő?
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a koffein globális fogyasztási szokásai miatt fontos lenne még mélyebben megérteni, miként hat az agyra különböző életkorban és egészségi állapotban. Mesterséges intelligencia és fejlett neurofiziológiai mérés révén most már finomabban láthatjuk, hogy az esti kávé vagy csokoládé milyen észrevétlenül alakíthatja át az agyunk éjszakai működését.
A jövőben mindez lehetőséget adhat arra is, hogy személyre szabott, életkorra, biológiai sajátosságokra és életmódra szabott ajánlásokat fogalmazzunk meg a koffeinfogyasztásra – különösen azok számára, akik alvásminőségükön vagy kognitív teljesítményükön szeretnének javítani.
Ébren álmodva – a koffein kettős arca
A kávé, tea vagy csokoládé illata továbbra is a mindennapjaink része marad – de már tudjuk: a koffein nemcsak ébren, hanem alvás közben is formálja agyunkat. A Nicole Longevity Magazin szerkesztősége abba hisz, hogy a hosszú élethez és jólléthez nemcsak éber pillanataink, hanem az éjszaka rejtett órái is hozzátartoznak. Ha a koffeint ismerjük, talán közelebb kerülünk ahhoz is, hogy agyunk minden percét – ébren vagy álomban – tudatosabban éljük meg.
