Képzeld el, hogy egy párkapcsolatban nemcsak a mindennapi szokásokat, hangulatokat vagy álmokat osztjuk meg egymással, hanem – szinte láthatatlanul – a baktériumainkat is. Mi történik, ha a szerelmi kapcsolat szó szerint „összehangolja” a testünket, és a mentális egészségünk egy közös, biológiai pályára áll? Egy új iráni kutatás éppen ezt a meghökkentő lehetőséget vizsgálta.
A kapcsolatok szoros szövete évszázadok óta foglalkoztatja a tudományt: tudjuk, hogy a közös élet, az ölelés, a közös ételek és a csókok révén párok folyamatosan befolyásolják egymás szokásait, érzelmeit, hangulatát. A Reza Rastmanesh vezette iráni kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a depresszió és a szorongás tünetei szó szerint „átterjedhetnek” egyik félről a másikra, s ez egészen új fényt vet a párkapcsolatok mentális egészségre gyakorolt hatására.1
Túl a lélek összhangján: amikor a baktériumok is közvetítenek
A vizsgálat középpontjában a szájüregi mikrobiom – vagyis a szájban élő baktériumközösség – áll, amelyről egyre több bizonyíték utal arra, hogy szoros kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel, sőt a hangulatunkkal és a pszichés állapotunkkal is.
A kutatás során 268 friss házaspárt követtek hat hónapon át. Az egyik fél közepesen súlyos depresszióval, szorongással és alvászavarral küzdött, míg a másik – a vizsgálat kezdetén – egészséges volt, mentális és alvásproblémák nélkül. A vizsgálat során validált pszichológiai kérdőíveket, szájüregi baktériummintákat, valamint a stresszhormon (kortizol) szintjét is mérték.
Hat hónap elteltével döbbenetes változások történtek: az eredetileg egészséges partnerek mentális állapota romlott, nőtt a depresszió- és szorongás-pontszámuk, alvásminőségük csökkent, és – ami a legérdekesebb – a szájüregük baktériumösszetétele is egyre inkább hasonlítani kezdett a mentális problémákkal küzdő társukéhoz.
Milyen baktériumok kapcsolhatók a depresszióhoz?
A kutatók különösen négy baktériumcsoportot találtak relevánsnak: Clostridia, Veillonella, Bacillus és Lachnospiraceae. Ezeknek a szájban megjelenő aránya szignifikánsan nőtt az egészséges partnernél is, miután hosszabb ideig együtt élt egy depressziós, szorongó személlyel. Ezen kívül nőtt a Fusobacteria és Spirochaetota mennyisége is, amelyek korábban alvászavarhoz és rossz közérzethez voltak köthetők.
A nők különösen érzékenyek voltak ezekre a változásokra: esetükben a kortizolszint – a szervezet stresszhormonja – akár meg is duplázódott.
Csókkal átadott hangulat?
Miközben a mindennapi életben természetesnek vesszük, hogy egy pár osztozik a mikrobiomján (csókolózás, közös étkezés, légzés), ritkán gondolunk arra, hogy ezzel akár mentális állapotokat is „átvihetünk” egymásra. Az iráni kutatás szerint a szoros testi közelség során a szájflóra, vagyis a szájban élő baktériumok könnyen keverednek.
ezek a mikrobiális változások hozzájárulhatnak az érzelmi problémák kialakulásához, illetve továbbadásához.
Miért fontos ez a felismerés?
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a mentális egészség, különösen a depresszió és szorongás, nem feltétlenül csak lelki vagy szociális eredetű, hanem biológiai, mikrobiális háttere is lehet – főként közeli, intim kapcsolatokban. Ez paradigmaváltást jelenthet a pszichológiai ellátásban: előfordulhat, hogy egy partner terápiája nem lesz sikeres, ha a másik fél mikrobiomja folyamatosan „visszaadja” a problémás baktériumokat.
Mit jelent mindez a jövő orvoslásában?
A kutatás nem azt sugallja, hogy el kellene zárkóznunk a depresszióval vagy szorongással küzdő szeretteinktől – sőt, épp ellenkezőleg, arra világít rá, hogy az érzelmi és mentális egészség a kapcsolat szintjén is értelmezhető. Ugyanakkor felveti annak lehetőségét, hogy a jövő pszichológiai terápiája akár „páros kezelést” is jelenthet: nem csak az egyén, hanem a pár mikrobiomját és mentális egészségét is együtt kellene vizsgálni.
A tanulmány szerzői szerint a probiotikumok, mikrobiom-moduláció, közös egészségtudatos életmód vagy akár mikrobiom-térképezés is szerepet kaphat a holisztikus terápiában.
Együttérzés, tudatosság és közös felelősség
A kapcsolatok láthatatlan hálója messzebbre ér, mint gondolnánk: a szeretet, az intimitás és az összetartozás nemcsak szíveket, de mikrobiomokat is összeköt. Ha a jövő orvoslása képes lesz ezt a dimenziót is figyelembe venni, talán a mentális egészség is új szintre emelkedhet – nemcsak az egyén, hanem a kapcsolat, a család és a közösség szintjén is.
