A bélmikrobiom kialakulása már életünk legelső pillanataiban kezdetét veszi. Az, hogy milyen baktériumok telepednek meg először a testünkben, hosszú távon hatással lehet immunrendszerünk érésére, anyagcserénkre, sőt akár mentális egészségünkre is. Az utóbbi években egyre több kutatás irányult arra, hogyan befolyásolja a születés módja – a hüvelyi szülés vagy a császármetszés – ezt a szenzitív mikrobiális ökoszisztémát. A válasz azonban korántsem egyszerű.
Egyes tanulmányok szerint1 a hüvelyi úton világra jött csecsemők több olyan baktériummal rendelkeznek, amelyek az édesanya hüvelyi (Lactobacillus, Bacteroides) vagy bélmikrobiomjára (Bifidobacterium) jellemzőek. Ezzel szemben a császármetszéssel született babák mikrobiomjában nagyobb arányban találhatók bőrről származó baktériumok, például Staphylococcus.

Úgy tűnik, a születés módja valóban meghatározó lehet a bélflóra kezdeti összetételében, ugyanakkor nem minden kutatás mutat egyértelmű összefüggést. Egyes eredmények szerint ezek a különbségek idővel elhalványulnak: ötéves korra a mikrobiomok közötti eltérés kevesebb mint 2%-ra csökkenhet2.
Ám az anyai hatás nem csupán a születés pillanatában érvényesül:
A szoptatás során az édesanya tejmikrobiomja – a jótékony baktériumok és létfontosságú tápanyagok hordozója – aktívan részt vesz a bélflóra alakításában.
Emellett az anya étrendje is döntő szerepet játszhat nemcsak a mikrobiom, hanem a magzati idegrendszer fejlődésében is. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a várandósság alatti étkezési minták – különösen a tápanyagban szegény, feldolgozott élelmiszerekben gazdag nyugati étrend – növelhetik az autizmus spektrumzavar és más neurofejlődési problémák kockázatát. Ezzel szemben a mikrotápanyagokban gazdag, gyulladáscsökkentő étrend – például megfelelő folsav- és D-vitamin-bevitel – védelmet nyújthat a magzati agy fejlődése számára. Ahogy a korábbi cikkünkben is írtuk, az idegrendszer egészségének „programozása” már a méhen belül elkezdődhet – és ebben a mikrobiom is kulcsszerepet játszik.
Sőt, a legújabb kutatások a placentán keresztüli mikrobiális örökség lehetőségét is felvetik: mikrobák és mikrobiális eredetű metabolitok vándorolhatnak az anya bélrendszeréből a magzat felé, segítve ezzel az immunrendszer alapozását és a „barátságos” mikrobák felismerését3.
A bőr sem kivétel: gombák és baktériumok első érintése
A születés módja a bőr mikrobiomját is formálja. Egy vizsgálat szerint a hüvelyi úton született gyermekek bőrén több hüvelyeredetű gombafaj – például Candida és Rhodotorula – mutatható ki, míg a császáros babáknál inkább bőr- és levegőeredetű gombák, mint a Malassezia és Alternaria jelennek meg4.
A bakteriális különbségek sem elhanyagolhatók: a hüvelyi szüléshez köthető gyermekeknél dominánsabbak a Lactobacillus törzsek, míg császármetszés esetén a Staphylococcus, Corynebacterium és Cutibacterium jelenléte gyakoribb – ez akár tízéves korig is kihatással lehet a bőr mikrobiom összetételére.
Ugyanakkor más tanulmányok óvatosságra intenek5: sem a baktériumgazdagság, sem a sokféleség nem mutatott szignifikáns eltérést a különböző szülési módon világra jött csecsemők bőrén az első négy hétben, sőt egyes vizsgálatok szerint az 1–3 hónapos korú babák mikrobiomja is nagyon hasonlóvá válik.
Ezek az eredmények a csecsemők bőrmikrobiomjának rendkívül dinamikus természetét hangsúlyozzák: a különbségek idővel kiegyenlítődnek.
A kezdet számít – de nem minden eldöntött
Az anyai örökség hatása a bél- és bőrmikrobiomra nem elhanyagolható, ugyanakkor nem is végérvényes. A kutatások egyre árnyaltabb képet rajzolnak: a genetikai háttér, a táplálás, a környezeti hatások és a mikrobák közötti kölcsönhatások együttese formálja mikrobiális ökoszisztémánkat. Bár a születés módja az első lépés, és csecsemők mikrobiomjának kialakulása már a születés pillanatában elkezdődik, utána egy egész életen át íródik.
