A világjárvány árnyékában egy kevésbé látható, mégis pusztító következmény bontakozott ki: a COVID-19 neurológiai hatásai. Míg a vírus akut légzőszervi megbetegedésként vonult be a köztudatba, egyre több bizonyíték utal arra, hogy az idegrendszerre gyakorolt hosszú távú hatásai legalább annyira aggasztóak. Krónikus fáradtság, memóriazavarok, depresszió, és egyfajta ködös mentális állapot – a poszt-COVID szindróma részeként számos ember mindennapjait keserítik meg ezek a tünetek. De mi állhat a háttérben? A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) tudósai Dénes Ádám vezetésével a mikroglia sejtek, az agy immunrendszerének kulcsszereplői felé fordították figyelmüket.1 Kutatásaik eredményei a Nature Neuroscience folyóiratban jelentek meg2, és új utakat nyithatnak a COVID-19 neurológiai következményeinek megértésében és kezelésében.
A COVID-19 és az agy rejtett háborúja
A SARS-CoV-2 vírus számos agyi területet érinthet, és nem csupán közvetlen fertőzés útján. A kutatók kimutatták, hogy a mikroglia sejtek – az agy elsődleges saját, rezidens immunsejtjei, amelyek az idegrendszer védelméért, a sérült sejtek eltávolításáért és a gyulladásos folyamatok szabályozásáért felelősek – jelentős változásokon mennek keresztül a fertőzést követően. Az egyik legfontosabb felfedezésük, hogy az agy immunsejtjeinek kommunikációjához szükséges P2Y12R receptorok szintje drasztikusan csökken azokon az agyi területeken, ahol érrendszeri gyulladás és a vírus fehérjéi egyaránt jelen vannak. Ez a kapcsolat arra utal, hogy az agyi immunválasz és az érrendszeri gyulladás együttesen felelősek az idegrendszeri károsodásért.
Az idegsejtek és az érrendszer harca
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés során a mikroglia sejtek fokozott gyulladásos állapotba kerülnek, és működésük zavart szenved. Különösen érdekes, hogy az agy idegrendszeri immunsejteinek mitokondriális funkciói is károsodnak, ami az energiaellátás csökkenéséhez és az agyi régiókban található idegsejtek működési zavarához vezethet. A kutatók megfigyelték, hogy az agy immun sejtjei elsősorban az agytörzs autonóm központjaiban, a hipotalamuszban és a talamuszban sérülnek.
Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért olyan gyakoriak a COVID-19 után kialakuló hormonális zavarok, alvásproblémák és krónikus fáradtság.
Az erek mentén terjedő gyulladás
Egy másik kulcsfontosságú megállapítás az volt, hogy a vírus fehérjéi nemcsak az idegsejtek környezetében, hanem az érfalakban is megtalálhatóak. A kutatók megfigyelték, hogy a SARS-CoV-2 antigének az érfalak sejtjeiben és a keringő immunsejtekben is jelen vannak, különösen azokon a területeken, ahol az érrendszeri gyulladás súlyosabb. Ez az immunsejtek tömeges bevándorlásához, valamint a vér-agy gát sérüléséhez vezethet, amely általában az agy védelmét szolgálná. Az érrendszeri gyulladás és az immunválasz együttesen fokozhatják a hosszú távú idegrendszeri következményeket.
Az idegrendszeri tünetek hátterében rejlő mechanizmusok
A kutatók felfedezték, hogy az agy gyulladásos folyamatai szoros kapcsolatban állnak az IL-1 és IL-6 gyulladásos fehérjék szintjével, amelyek a vírusfertőzés során aktiválódnak. Ezek a gyulladásos fehérjék nemcsak a központi idegrendszerben, hanem az egész testben kimutathatóak, és hozzájárulhatnak a COVID-19-re jellemző széles körű szövődmények kialakulásához. A kutatás során azt is sikerült kimutatni, hogy
a vírus örökítőanyaga és a gyulladásos fehérjék szintje szoros összefüggésben áll egymással, ami arra utal, hogy a gyulladás és a vírus jelenléte egyszerre járulnak hozzá az idegrendszeri elváltozásokhoz.
„A megfigyelt gyulladásos folyamatok hozzájárulhatnak mind az akut SARS-CoV-2 fertőzés során tapasztalt, mind a poszt-COVID szindrómában észlelt olyan neurológiai tünetek kialakulásához, mint a memóriazavarok, koncentrációs nehézségek vagy a sokakat érintő krónikus fáradtság és depresszió” – mondta Dénes Ádám, a kutatás vezetője.
Hozzátette, további vizsgálatokra van szükség annak feltárására, hogy az azonosított agyi gyulladásos változások milyen mértékben járulnak hozzá a hosszú távú kognitív és neurológiai zavarok kialakulásához, és ezek célzott gátlása hogyan segítheti hatékonyabb terápiás eljárások kidolgozását a COVID-19 idegrendszeri tüneteinek enyhítésére.
Merre tovább?
A HUN-REN KOKI kutatói szerint ezek az eredmények kulcsfontosságúak lehetnek a COVID-19 hosszú távú hatásainak kezelésében. Ha sikerül azonosítani azokat a molekuláris célpontokat, amelyek a mikroglia sejtek működését szabályozzák, akkor új terápiás lehetőségek nyílhatnak meg a poszt-COVID szindróma kezelésében.
A magyar kutatók felfedezése nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem reményt adhat azoknak is, akik a COVID-19 utóhatásaitól szenvednek. Az agy és az immunrendszer bonyolult összjátéka egyre világosabbá válik, és bár még hosszú út áll előttünk, a legújabb eredmények már most új perspektívákat nyitnak a gyógyításban.
