A szintetikus genom technológia a sejtterápia, a vírusrezisztens szövetek vagy a mitokondriális betegségek megelőzése mellett egyre gyakrabban veti fel a „dizájnerbaba” kérdését: vagyis hogy lehetséges lesz-e előre meghatározni egy gyermek genetikai adottságait, sőt, akár örökölni kívánt tulajdonságokat „kiválasztani”.
Az ilyen lehetőségek csábítóak – ki ne vágyna egészséges, tehetséges, ellenálló gyermekre? Ugyanakkor minden lépés újabb morális dilemmákat szül. Ki dönti el, mi a „javítás” és mi a „beavatkozás” határa? Kinek a jogán módosulhat az emberi természet? És hol húzzuk meg a határt az egészségesebb jövő és az egyenlőtlenségek növekedése között?
Az emberi élet „megírása”
Ahogy korábbi cikkünkben részletesen kifejtettük, a Humán Genom Projekt 2003-as befejezése óta a tudomány soha nem látott sebességgel halad előre. Ma már nemcsak olvassuk, hanem írni is képesek vagyunk a DNS-t. A brit SynHG-projekt példátlan ambícióval indult el: a Wellcome 10 millió fontos (mintegy 4,65 milliárd forintnyi) támogatásával1 fejlesztik azokat a technológiákat, amelyek egy napon lehetővé tehetik a teljes szintetikus emberi genom összeállítását.
Ez a forradalom nem pusztán biológiai mérföldkő, hanem társadalmi kihívás is. Milyen lesz a világ, ha valóban beleszólhatunk abba, hogyan nézzen ki egy új élet genetikai térképe?
Genetikai tökéletesség dilemmája
A genetikailag tökéletes kreált úgynevezett designerbabák lehetősége felveti a szülői jogok, a gyermeki önrendelkezés és a genetikai tulajdon kérdését is. Mi történik, ha egy szülő jogi úton szeretné „licencelni” a gyermek genetikai adottságait? Vagy ha egy híresség génjeit kívánja örökíteni?
Meddig számít családnak, közösségnek, örökségnek a genetika, és mikor válik a fogyasztói társadalom új színterévé?
Meddig mehet el az ember a tökéletességért? Teremthet már „tökéletes” gyereket is?
Ahogy Iain Brassington professzor fogalmaz: „Elképzelhető, hogy valaki úgy válik egy gyermek genetikai szülőjévé, hogy valójában soha nem találkozott vele, és nem is tud róla.” Egyelőre ez még inkább tudományos-fantasztikus felvetés, de a kérdés adott: mit jelent az emberi identitás, ha a kódunk bármikor másolhatóvá, módosíthatóvá válik?
Tisztelet, méltóság, határok
A Nicole Longevity Magazin filozófiájával összhangban hiszünk abban, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem cél, hanem eszköz: csak akkor lehet valóban értékes, ha az emberi méltóságot, a sokszínűséget, az önrendelkezést és az egyensúlyt szolgálja.
A jövő nem a laboratóriumokban, hanem a társadalmi párbeszédben, a közösen meghúzott határokban és a közös felelősségvállalásban születik. A genetikailag tökéletesített babák lehetősége egyszerre inspiráló és ijesztő: a tudomány szabadsága és az emberiesség védelme csak együtt teremthet hosszú, egészséges és méltó életet.
Emmer Szabina írása
