Kisebb és fenntarthatóbb mikrochipek, zöldebb gyógyszergyártás és olyan daganatterápiák, amelyek egyre pontosabban igazodhatnak az egyes betegekhez. Három egészen különböző kutatási terület, mégis van bennük valami közös: mindegyik a jövő nagy kérdéseire keresi a választ. És mindhárom mögött egy-egy magyar kutatónő áll.
Idén 24. alkalommal adták át a „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért” magyar ösztöndíjat. A 2026-os díjazottak Dr. Baji Zsófia anyagtudós, Dr. Bálint Erika vegyészmérnök és Dr. Menyhart Otília bioinformatikus lettek.
Kutatásaik első pillantásra távol állnak egymástól. Az egyikük atomról atomra épít fel olyan rétegeket, amelyekből a jövő mikrochipjei készülhetnek, a másik azt kutatja, hogyan lehetne kevesebb energiával és hulladékkal gyógyszereket gyártani, míg a harmadik több ezer daganatos beteg genetikai adataiban keresi annak nyomait, miért működik ugyanaz a kezelés az egyik embernél, miközben a másiknál nem.
Valójában azonban mindhárman ugyanazon dolgoznak: hogyan lehet a tudomány segítségével hatékonyabb, fenntarthatóbb és személyre szabottabb jövőt teremteni.
Atomról atomra épülhetnek a jövő mikrochipjei
Mikrochipek vesznek körül bennünket akkor is, amikor erre egyáltalán nem gondolunk. Ott vannak a telefonunkban, az autónkban, az orvosi berendezésekben, az okoseszközökben és a mesterséges intelligenciát működtető szerverekben is. Miközben egyre nagyobb teljesítményt várunk tőlük, egyre kisebb méretben kell egyre összetettebb technológiát elhelyezni.
Dr. Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan technológiával foglalkozik, amelyben a chip egyes rétegeit gyakorlatilag atomról atomra lehet felépíteni. Az úgynevezett atomi rétegeleválasztás, vagyis ALD rendkívüli pontosságot tesz lehetővé. Erre azért van szükség, mert a modern mikroelektronikában már olyan rétegekkel dolgoznak, amelyek mindössze tíz-tizenöt atom vastagságúak lehetnek.
A technológia egyik nagy előnye, hogy az anyag tulajdonságai pontosan az adott feladathoz igazíthatók. Ráadásul az eljárás alacsonyabb hőmérsékleten is használható, ami új lehetőségeket nyithat például a flexibilis elektronika vagy akár a biokompatibilis implantátumok fejlesztésében.
A kutatás hosszabb távon kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipekhez vezethet, miközben az európai chipgyártás technológiai önállóságához is hozzájárulhat.
Lehet zöldebb a gyógyszergyártás?
Amikor fenntarthatóságról beszélünk, ritkán a gyógyszergyártás jut először eszünkbe. Pedig a hagyományos gyártási folyamatok jelentős energia- és oldószerfelhasználással járhatnak, miközben nagy mennyiségű hulladék is keletkezhet.
Dr. Bálint Erika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense ezen szeretne változtatni. Kutatásának egyik központi területe az áramlásos kémia. A hagyományos eljárásokkal szemben ilyenkor a kémiai reakciók vékony csővezetékekben vagy mikroreaktorokban zajlanak. Ez gyorsabb reakciókat, kisebb hulladékmennyiséget és biztonságosabb gyártást tehet lehetővé.
Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula fenntarthatóbb előállításán dolgoznak. Az egyik különösen érdekes eredményük a kapszaicinhez kapcsolódik.
Igen, ahhoz az anyaghoz, amitől csíp a chili. A kapszaicint hagyományosan paprikából nyerik ki, a kutatócsoport azonban olyan folyamatos szintetikus eljárást fejlesztett, amely lényegesen kevesebb energiát igényelhet. A kutatók emellett 3D nyomtatással készített áramlásos reaktorokat is fejlesztenek, amelyek a drága kereskedelmi berendezések alternatívái lehetnek.
A cél nem pusztán egy-egy hatóanyag előállításának optimalizálása, hanem egy olyan gyógyszeripar felé történő elmozdulás, amely kevesebb energiával, kisebb környezeti terheléssel és biztonságosabban működhet.
Miért működik egy rákterápia az egyik betegnél, a másiknál pedig nem?
A modern onkológia egyik legfontosabb kérdése éppen ez. Két betegnek lehet látszólag hasonló daganata, ugyanazt a terápiát kaphatják, mégis egészen eltérően reagálhatnak rá. Az egyik esetben a tumor visszaszorulhat, míg egy másik betegnél rezisztencia alakulhat ki.
Dr. Menyhart Otília, a Semmelweis Egyetem adjunktusa bioinformatikai módszerekkel kutatja a különbségek molekuláris hátterét. Ehhez több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemzi, és olyan mintázatokat keres, amelyek segíthetnek megérteni, mi határozza meg egy kezelés sikerességét. Kutatásainak egyik fontos felismerési iránya, hogy a lehetséges terápiás célpontokat nem feltétlenül kizárólag magukban a daganatsejtekben kell keresni.
A tumort körülvevő és annak működését támogató sejtek ugyancsak fontos szerepet játszhatnak a kezelésre adott válaszban.
Ennek jobb megértése új gyógyszercélpontok azonosításához vezethet, és közelebb vihet ahhoz, hogy a daganatos betegek ne pusztán a tumor típusa alapján kapjanak kezelést, hanem annak molekuláris sajátosságaihoz is egyre pontosabban igazodó terápiát.
Ez a személyre szabott onkológia egyik legfontosabb ígérete: megtalálni, hogy melyik kezelés, melyik beteg számára lehet a megfelelő.
24 éve támogatják a magyar kutatónőket
A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért” magyar ösztöndíj immár közel negyed évszázados múltra tekint vissza. A program kizárólag női kutatók számára érhető el, és Magyarország egész területéről lehet rá pályázni. Az elmúlt 24 év során összesen 66 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a program keretében pedig eddig több mint 100 millió forint támogatást osztottak szét. A kezdeményezés védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
Az ösztöndíj azonban nemcsak az anyagi támogatásról szól. Láthatóvá teszi azokat a nőket is, akik laboratóriumokban, egyetemeken és kutatóintézetekben ma olyan problémákon dolgoznak, amelyek eredményei néhány év vagy évtized múlva már a mindennapi életünk részei lehetnek.
Dr. Baji Zsófia, Dr. Bálint Erika és Dr. Menyhart Otília kutatásai erre különösen jó példák. Az egyik munka a digitális világ fenntarthatóbb technológiai alapjait teremtheti meg, a másik a gyógyszergyártás környezeti terhelését csökkentheti, a harmadik pedig közelebb vihet a valóban személyre szabott daganatkezelésekhez.
Három nő, három tudományterület – és három kutatás, amelyből a jövő technológiája és orvoslása születhet.
A cikk sajtóközlemény alapján készült.
