Minden egyes lélegzetvétel, amit megteszünk, minden falat étel, amit elfogyasztunk, és minden hely, ahol megfordulunk, nyomot hagy testünkben. Ezek a molekuláris lenyomatok egyfajta élethosszig tartó „biológiai naplóként” rögzítik azokat a környezeti hatásokat, amelyek formálják egészségünket – akár észrevesszük őket, akár nem. Az exposomika épp ezt a láthatatlan archívumot tárja fel, és új korszakot ígér a személyre szabott gyógyászat és a megelőzés terén.
Mit jelent az exposomika?
Az exposomika a környezeti tényezők teljes spektrumát vizsgálja1 – az ivóvízben található szennyeződésektől a társadalmi stresszhatásokig –, és azt kutatja, hogyan hatnak ezek az együttes hatások biológiánkra.
Az új tudományág célja, hogy jobban megértsük azt, hogy miként járulnak hozzá ezek a tényezők a krónikus betegségek kialakulásához, az anyagcserétől és a szívműködéstől kezdve egészen az agy egészségéig.
A hagyományos megközelítésekkel ellentétben az exposomika nem elszigetelten vizsgál egy-egy hatást. Ehelyett a legmodernebb technológiákat – mint például a valós idejű vegyi anyag-érzékelő viselhető eszközök, műholdas szennyezettségtérképek és ultaérzékeny tömegspektrométerek – alkalmazva komplex módon tárja fel, miként fonódnak össze a környezeti, pszichés és szociális hatások a szervezetünkben.
A jövő tudománya már itt van
Az exposomika máris bizonyította áttörő erejét. Egy kutatás például kimutatta, hogy egy ipari oldószer okozta a veseproblémák szokatlan halmozódását gyári munkások körében. Egy másik vizsgálat műholdas légszennyezés-adatokat lakcímekkel kombinálva feltárta, hogyan gyorsítják a légszennyező részecskék az agy öregedését. Egy harmadik tanulmány pedig a vörös hús és tejtermékek fogyasztása során a bélmikrobióta által termelt TMAO nevű molekulát azonosította a szívinfarktus eddig alábecsült rizikófaktoraként.
Az egészség több, mint genetika
A genetikai kód csak egy szeletét magyarázza annak, miért alakulnak ki bizonyos betegségek. Az exposomika ennél sokkal szélesebb látószöget kínál. Olyan tényezőket is figyelembe vesz, amelyekkel mindennap találkozunk, mégis ritkán gondolunk rájuk tudatosan: mikroműanyagok a levegőben, munkahelyi stressz, alvásminőség, társadalmi egyenlőtlenségek, vagy akár az anyaméhben ért hatások.
Ez a szemlélet különösen hatékony, ha más „omikai” tudományokkal – genomika, proteomika, metabolomika – együtt alkalmazzák. Együtt képesek egy valóban teljes képet rajzolni az egészséget formáló tényezőkről. A kutatók azt remélik, hogy a jövőben minden nagyobb betegségkutatás tartalmazni fog exposomikai elemzést.
A következő lépések: személyre szabott megelőzés
A Columbia Egyetem professzora, Dr. Gary Miller – az exposomika egyik vezető alakja – szerint a terület következő nagy lépése az úgynevezett egyéni exposom valós idejű, nem invazív mérésének fejlesztése. Az is kulcsfontosságú, hogy létrejöjjön egy globális humán exposom referencia, amely segít a kapott adatok értelmezésében.
Ehhez elengedhetetlen a mesterséges intelligencia bevonása, valamint egységes protokollok kidolgozása, amelyek révén a hatalmas és komplex adathalmazok valódi jelentést nyerhetnek. Ugyanakkor nem hanyagolhatóak el az etikai szempontok sem: a személyes egészségügyi és környezeti adatok védelme éppolyan fontos, mint az elemzésük.
Az Egyesült Államokban és Európában létrejött új exposomikai központok már biztosítják azt az infrastruktúrát, amelyre a világméretű együttműködés épülhet. Ezek az intézmények standardizálják a módszertant, támogatják a kutatók képzését és elősegítik a különböző tudományterületek közötti párbeszédet.
Az élet molekuláris térképe
„Most építjük fel az első szisztematikus keretrendszert arra, hogy megértsük, hogyan hat minden egyes környezeti behatás – a vegyi anyagoktól a társadalmi élményekig – a biológiánkra egész életünk során” – mondja Dr. Miller. Céljuk nem kevesebb, mint cselekvésre alkalmas stratégiák megalkotása az egészségesebb életért.
A technológia itt nem csupán eszköz – hanem a kulcs ahhoz, hogy valóban értsük, mit jelent ma egészségesnek lenni egy változó világban.
 így hagynak molekuláris nyomot a szervezetünkben.){kind=link}