Októberben szinte minden rózsaszínbe borul. Szalagok jelennek meg a közösségi médiában, kampányok indulnak, márkák és szervezetek beszélnek az emlőrákról. Könnyű azonban megfeledkezni arról, hogy a rózsaszín mögött valódi nők, családok, diagnózisok, kezelések, félelmek és veszteségek vannak. A mellrák-tudatosság hónapja ezért jóval többről szól annál, mint hogy 31 napon keresztül egy betegségre irányítjuk a figyelmet.
Ráadásul nem mindenkinek jelenti ugyanazt. Van, akinek október erőt ad, mert azt érzi, hogy nincs egyedül, másnak lehetőséget teremt arra, hogy beszéljen a szűrés és a kutatás fontosságáról. A mellrákkal élők vagy a betegséget korábban átélők egy része számára ugyanakkor az egész hónap megterhelő lehet: nap mint nap egy olyan betegség vizuális és verbális emlékeztetőivel találkoznak, amely alapvetően változtatta meg az életüket.
Éppen ezért talán akkor beszélünk jól a mellrák-tudatosságról, ha a rózsaszín szalag mögé is nézünk.
Miért fontos még mindig egy teljes hónapot az emlőráknak szentelni?
A Mellrák Tudatosság Hónapját minden év októberében rendezik meg világszerte. A nemzetközi egészségügyi kampány egyik legfontosabb célja, hogy felhívja a figyelmet az emlőrákra, a kockázati tényezőkre, a szűrésre, valamint arra, hogy a kutatásnak továbbra is kulcsszerepe van a betegség jobb megértésében és kezelésében.
Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, különösen fontos kérdéssé vált a fiatalabb nőket érintő emlőrák. A 45 év alatti nők körében 2012 és 2022 között 11 százalékkal nőtt az emlőrák diagnózisok száma, miközben becslések szerint 2020 óta az emlőrákkutatásra fordított támogatások mindössze 0,6 százaléka összpontosított erre a korosztályra.1 Éppen ezért indult el az Estée Lauder Companies és a Breast Cancer Research Foundation új, ötéves globális kutatási programja, amely a korai életkorban kialakuló emlőrák biológiai hátterének jobb megértését, valamint a kockázatbecslés, a megelőzés, a korai felismerés és a kezelés fejlődését szeretné elősegíteni.
A tudatosság ugyanis önmagában kevés, ha nem követi tudás, kutatás és hozzáférhető egészségügyi ellátás.
A mellrák-tudatosság hónapjának ezért több feladata is van. Támogatást szeretne adni azoknak, akik emlőrákkal élnek – köztük az áttétes betegségben érintetteknek –, felhívja a figyelmet a kockázati tényezőkre és a szűrés jelentőségére, valamint forrásokat mozgósít a kutatások számára.
Fontos az is, hogy bár az emlőrák messze gyakrabban érinti a nőket, nem kizárólag női betegségről van szó: férfiaknál is kialakulhat.
Nem minden emlőrák ugyanolyan
Az októberi kampány egyik fontos üzenete éppen az lehet, hogy a mellrák nem mindenkinél azonos módon jelentkező betegséget takar. Az egyes típusok felismerése, viselkedése és kezelése is különbözhet, miközben a betegséggel élők élethelyzete és tapasztalata szintén nagyon eltérő lehet.
Erre hívja fel a figyelmet október 13., az áttétes emlőrák tudatosságának napja is. Az áttétes emlőrák esetében a daganat a mellen túl a szervezet más részeire is átterjedt. A nap egyik legfontosabb üzenete, hogy nagyobb figyelemre, több kutatásra és további kezelési lehetőségekre van szükség ezen a területen.
Egyben egy kényelmetlen, mégis fontos valóságra is emlékeztet: a szűrés és a korai kezelés rendkívül fontos, ám nem jelent minden esetben garanciát arra, hogy a betegség később nem terjed tovább.
Október 15-én a Globális Lobuláris Mellrák Tudatosság Napja irányítja a figyelmet az invazív lobuláris karcinómára, vagyis az ILC-re. Ez az emlőlebenykék mirigyeiben kezdődő daganattípus másképpen viselkedhet és jelenhet meg, mint a leggyakoribb emlőráktípusnak számító invazív duktális karcinóma, ami a felismerését is megnehezítheti.2
Október 17. és 23. között pedig a férfiak emlőrákjára irányul nagyobb figyelem. Az Amerikai Rákellenes Társaság becslése szerint 2026-ban az Egyesült Államokban mintegy 2670 férfinál diagnosztizálnak emlőrákot, és körülbelül 530 férfi hal meg a betegség következtében.3 A tudatosság hiánya különösen problémás lehet egy olyan betegség esetében, amelyet a közbeszéd szinte kizárólag a nőkhöz kapcsol.
Honnan jött a rózsaszín szalag?
A ma már világszerte ismert kampány 1985-ben még egyhetes figyelemfelkeltő programként indult az Egyesült Államokban. Az Amerikai Rákellenes Társaság és az Imperial Chemical Industries együttműködéséből született kezdeményezésből később egész hónapos eseménysorozat lett.
A ma már elválaszthatatlanul az emlőrák elleni küzdelemhez kapcsolódó rózsaszín szalag történetének meghatározó éve 1992 volt. Alexandra Penney, a SELF magazin akkori főszerkesztője Evelyn H. Lauderrel, az Estée Lauder vállalati alelnökével együttműködve rózsaszín szalagokat osztott szét a figyelemfelkeltő kampány részeként.
Evelyn H. Lauder szerepe később messze túlmutatott a szimbólum népszerűsítésén. 1993-ban ő alapította meg a Breast Cancer Research Foundationt, amely napjainkra a világ legnagyobb magánfinanszírozójává vált az emlőrákkutatás területén.
A rózsaszín szalagnak azóta különböző változatai is megszülettek, többek között azért, hogy láthatóbbá tegyék az áttétes emlőrákkal élőket, a férfi emlőrákot és a betegség ritkább formáit.
A tudatosság nem érhet véget október 31-én
A longevity szemléletében különösen fontos, hogy ne csupán akkor foglalkozzunk az egészségünkkel, amikor már valami nincs rendben. A megelőzés, a saját kockázataink ismerete, az életkorunknak és egyéni kockázatunknak megfelelő szűrés, valamint a testünk változásaira fordított figyelem ugyanannak a hosszú távú gondolkodásnak a része.
A mellrák-tudatosság talán akkor válik igazán értékessé, amikor túllép a jelképeken. Amikor több nő ismeri a saját kockázatát, amikor egyre több kérdésre ad választ a kutatás, amikor a betegség különböző formái és az áttétes emlőrákkal élők sem maradnak a rózsaszín kampányok árnyékában, és amikor a figyelem november elsején sem tűnik el.
Mert végső soron nem az a cél, hogy egy hónapon keresztül többet beszéljünk az emlőrákról, hanem az, hogy egész évben többet tudjunk róla.
