Az oszakai világkiállítás nemcsak a technológiát, hanem a reményt is kiállította, ugyanis egy olyan jövőbe enged bepillantást, ahol a regeneratív medicina többé nem csupán ígéret – hanem kézzelfogható valóság.
Az Expo egyik legnagyobb visszhangot kiváltó attrakciója egy alig öt centiméter átmérőjű, mégis lenyűgöző szívmodell volt, amely ritmusosan, percenként ötvenszer dobban – éppen úgy, ahogy egy valódi szív teszi. A japán fejlesztésű mesterséges szívizomsejtek, amelyeket visszaprogramozott, úgynevezett iPS-sejtekből (indukált pluripotens őssejtekből) állítottak elő, nemcsak a modern orvostudomány határait lépik át, hanem talán azt is, amit eddig az emberi szívről gondoltunk.
Hogyan lehet újraírni a sejtek sorsát?
Az iPS-technológia lényege, hogy felnőtt testi sejteket – például bőrsejteket – géntechnológiai úton visszaprogramoznak, hogy ismét pluripotens őssejtté váljanak. Ez lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen sejttípus létrejöjjön belőlük – így akár szívizomsejtek is.
A Cuorips nevű japán biotechnológiai vállalat ennek a forradalmi eljárásnak az élvonalában jár. Fejlesztésük egy vékony, alig 0,1 milliméteres szívizomsejt-lemez, amelyet iPS-sejtekből hoznak létre, és amely képes természetes módon kapcsolódni a szív szöveteihez – regenerációt indítva ott, ahol a szív már gyengülni kezdett.
Biológia szike nélkül – a regeneráció új útja
A lemezt minimálisan invazív eljárással juttatják a sérült szív felszínére – a beavatkozás során nem szükséges metszés, varrás vagy szervi kivágás. A műtét mindössze egy órát vesz igénybe, és három lemezt helyeznek el a szív felületén.
Tíz-tizenöt percen belül a lemez természetes módon tapad meg, majd hat órán belül új erek kezdik benőni. Kezdetben még nincs saját vérellátása, de miután összekapcsolódik a szív érrendszerével, gyógyító molekulákat – például citokineket – bocsát ki, amelyek serkentik a szív öngyógyító folyamatait. Idővel maga a lemez eltűnik, de előtte elindítja azt a biológiai láncreakciót, amely újraépíti a szöveteket.
Egy dobbanás, amely újra élni tanít
Az Expo látogatói testközelből is megcsodálhatták a Cuorips által bemutatott, körülbelül öt centiméteres mesterséges szívmodellt. A látvány ugyan aprónak tűnik, de a szövet valójában 200 millió iPS-sejtből létrejött szívizomsejtből épül fel – olyan sejtekből, amelyek korábban egészen más funkciót töltöttek be a szervezetben, és most új rendeltetést kaptak.
Ez nem csupán látványos tudományos demonstráció volt, hanem egyfajta bizonyíték is: a sejtszintű orvoslás már nem távoli jövő – hanem jelen idejű valóság.
A technológia mögötti tudományos munkát Yoshiaki Sawa professzor vezette az Oszakai Egyetemről. Éveket töltött azzal, hogy csapatával tökéletesítse a szívizomsejt-lemez előállításának módszerét – azt a biológiai szövetréteget, amely ma már képes eggyé válni a gyengülő szívvel, és sejtszinten támogatni annak gyógyulását.
Klinikai eredmények és jövőbeli kilátások
A Cuorips által lefolytatott klinikai vizsgálatok során nyolc szívelégtelenséggel élő beteg kapta meg a szívizomsejt-lemezt. Az eredmények biztatóak: a szívfunkciók mérhetően javultak, és néhány páciens visszatérhetett korábbi életformájához. A vállalat jelenleg a japán egészségügyi hatóságok jóváhagyására vár, és ha engedélyezik, akkor ez lesz az első, iPS-sejtekből származó, engedélyezett regeneratív orvosi kezelés a világon, s egyben egy új korszak kezdete is.
Az eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy a sejtek akár a beteg saját szöveteiből is származhatnak, így minimálisra csökken a kilökődés esélye, és etikai szempontból is fenntarthatóbb jövőt kínál.
A hosszú élet a sejtek szintjén kezdődik
A jövő nem feltétlenül abban rejlik, hogy örökké élünk – sokkal inkább abban, hogy amikor a test gyengül, képesek vagyunk emlékeztetni: bennünk van az erő újrakezdeni. Az oszakai világkiállítás egyértelművé teszi, hogy
az egészség jövője nem pusztán technológiai, hanem mélyen emberi, személyre szabott és öngyógyító lesz.
A hosszú élet nem az évek megszámlálásán múlik, hanem azon, hogy képesek vagyunk-e megőrizni regenerációs potenciálunkat. Az olyan biotechnológiai áttörések, mint az iPS-alapú szívizom, új fejezetet nyitnak nemcsak a kardiológia, hanem az egész longevity szemlélet történetében is. Ez nem csupán időt ad – hanem minőséget, önazonosságot és méltóságot.
Az oszakai világkiállítás ezzel új értelmet ad a hosszú élet fogalmának. Nem pusztán túlélésről van szó, hanem arról, hogy sejtszinten újraalkothatjuk önmagunkat. Mert a valódi hosszú élet ott kezdődik, ahol képesek vagyunk újra és újra regenerálódni – testben, lélekben, emberként.
A cikk a Japan Times beszámolója alapján készült.
