A hosszú élet ma már nem csupán vágyálom vagy statisztikai mutató, hanem tudatosan formálható jövőkép – különösen egy olyan korban, ahol a tudományos-technológiai fejlődés, a genetika és a mesterséges intelligencia napról napra új távlatokat nyit.
Dr. Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató, legújabb könyvében – „Térkép a jövőhöz – Jövőkutatás mindenkinek” – olyan útmutatót kínál, amely segít eligazodni a jövő kihívásai és lehetőségei között. Vele beszélgettünk arról, mit jelent a longevity a jövőkutatás szemszögéből, hogyan formálja át a genetika és az AI az öngondoskodást, és hogyan készülhetünk fel a következő évtizedek egészségtudatos világára.
Mi a jövőkutatás szerepe a hosszú élet megértésében?
Kutatóként és jövőkutatóként hogyan látod: mit jelent ma a longevity, és milyen szerepet játszik ebben a jövőkutatás szemlélete?
Dr. Meskó Bertalan: Az elmúlt években a longevity egy szigorúan vett kutatási területből egyenesen életmóddá vált világszerte. Egyre többen nem csupán egészségesen szeretnének élni, hanem már az életminőségük és élettartamuk meghosszabbításán gondolkodnak. Ehhez a digitális egészségügyi forradalom nagyban hozzájárul, hiszen viselhető eszközök, hordozható diagnosztikai technológiák, mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatások, de akár otthon elvégezhető labortesztek is elérhetővé váltak a tömegek számára.
A jövőkutatás szemlélete ott segíti megérteni ezt az átalakulást, hogy a módszereivel előre lehet jelezni víziókat, jövőképeket, forgatókönyveket, lehetséges kihívásokat és előnyöket is.
Így a döntéshozók, cégek, szervezetek időben készülhetnek arra, amikor a páciensek egyre több és jobb technológiákat használnak a longevity-jük érdekében.
Genetika és személyre szabott prevenció – Hol tartunk most?
Sokat hallunk a genetika forradalmáról. Mennyire vagyunk közel ahhoz, hogy a hosszú élet kulcsát valóban a génjeinkben tartsuk? Mi a legfontosabb áttörés, amit közeljövőben vársz ezen a területen?
Dr. Meskó Bertalan: A genetika, sőt még inkább a humán genomika hatalmas technológiai fejlődésen ment keresztül, hiszen 10 éve még több tíz millió Ft volt az ára egy teljes genomszekvenálásnak, míg ez ma már a pár tízezer Ft-ra is lecsökkenhet. Tehát egyre többen férnek hozzá, viszont van egy tudományos űr, amiben volt bár előrelépés, de az igazi áttörés még várat magára: hogy
hogyan értelmezzük a genetikai adatokat és azok milyen életmódbeli vagy terápiás döntésekhez vezethetnek.
Nekem is volt több genetikai tesztem és nem volt könnyű olyan következtetéseket levonni, amik hatottak az életemre. Kellett hozzá genetikai tanácsadó és egy partner háziorvos is. Viszont így megismertem a magas bőrrák rizikómat, amire prevenciós tervet készítettünk a háziorvosommal, vagy megtudhattam, hogy milyen általánosan használt gyógyszerek okoznának bennem súlyos mellékhatásokat.
Az AI és a digitális egészség új dimenziói
A mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább átalakítja az orvoslást. Mi vár ránk a következő évtizedben az egészségügy digitalizációjában?
Dr. Meskó Bertalan: Az orvoslás fájdalom pontja évtizedek óta az adminisztráció által az orvosokra került teher, ami nem kevés kiégéshez és stresszhez vezet. Az MI legnagyobb lehetséges előnye ennek nem csak csökkentése, de egy az egyben leváltása. A manapság trendi voice-to-text és ún. AI scribe alkalmazások azt csinálják, hogy miközben az orvos a betegével beszélget, leírják a beszélgetés eredményét akár orvosi dokumentum formájában is, amit a beszélgetés végén csak át kell néznie az orvosnak. Tehát nem fordul a találkozó közben monitorhoz vagy nem pötyög billentyűzeten. Önmagában ez lehet a legnagyobb hatású technológiai változás az MI következtében.
De közben az amerikai szabályozó testület, az FDA, már több mint 1500 MI-alapú orvosi eszközt engedett a piacra, míg ezekből pár éve még csak 64 volt, a mi tanulmányunk alapján. Ezek között messze kiemelkedik a radiológia, mint az MI-ből legtöbbet profitáló szakma, utána követi a kardiológia és az onkológia.
A holisztikus egészség jövője – Mit tanulhatunk a jelenből?
A hosszú élet nem csak a test, hanem a lélek, a közösség és a tudatos életmód kérdése is. Hogyan látod a holisztikus egészség jövőjét? Milyen soft skillek, készségek lesznek kulcsfontosságúak?
Dr. Meskó Bertalan: Ideális esetben ez úgy működne, hogy ha egy páciensben felmerül az igény arra, hogy tegyen az egészségéért, akkor tudná, hogy nyilvánvalóan a háziorvosához kell fordulnia. De egyrészt nem mindenkinek az a tapasztalata, hogy ilyenkor partneri segítséget kapott tőle, másrészt már eleve leterheltek a háziorvosok ehhez. Ezért kihagyhatatlan a generatív MI a kérdésből.
A páciensek egyre inkább tesznek fel életmóddal, döntésekkel, adatokkal kapcsolatos kérdéseket a ChatGPT-hez hasonló modelleknek, hiszen elegendően hasznos válaszokat kapnak.
Én a holisztikus egészségkép jövőjét abban látom, hogy az erre való igény nem a rendszer felől fog érkezni a pácienshez, hanem fordítva. És ha a páciens nem kap ehhez segítséget az egészségügyi személyzettől, technológiákhoz, leginkább az MI-hez fog fordulni. Ha ezt a szabályzók nem kezelik időben, nem kis etikai buktatókkal kell hamarosan szembenéznünk.
„Térkép a jövőhöz” – Egy könyv, amely eligazít az egészség útvesztőjében
Mi inspirálta a „Térkép a jövőhöz” című könyvedet? Kiknek ajánlanád leginkább, és mit üzensz azoknak, akik most keresik a saját térképüket az egészség és hosszú élet terén?
Dr. Meskó Bertalan: Lassan 20 éve használok jövőkutatói módszereket. Több ezer elemzést, számtalan tudományos publikációt osztottam meg a segítségükkel az orvoslás és az egészségügy jövőjéről. Tavaly év elején arra jutottam, hogy nem abban látom a munkám hasznosságát, hogy folyamatosan az orvosi jövőket elemzem, hanem vajon meg lehet-e ezeket a módszereket osztani mindenkivel, akik kíváncsiak a jövővel kapcsolatban, vagy egyenesen félnek tőle.
Pár kutatás után arra jutottam, hogy
6 módszert biztosan át lehet adni bárkinek, aki még életében nem gondolkodott szisztematikusan a jövőről.
Viszont elveket a jövőorientált gondolkodásról pedig még inkább meg lehet osztani olyan formában, hogy azt mindenki érte. Ez volt az elképzelés a könyv mögött és majd az olvasók eldöntik, hogy sikerült-e.
Van olyan személyes szokásod, napi rutinod, amelyet a jövőkutatói szemléleted miatt vezettél be az életedbe?
Dr. Meskó Bertalan: Nemis egyet használok a mindennapokban, de van egy kedvencem. A jövőbeli én.
Mindenkinek van jövőbeli énje, aki lehet ő maga másnap vagy 5 év múlva.
A jövőbeli énnel viszont érdemes együttműködni. Kutatások bizonyítják, amiket leírok a könyvben is részletesen, hogy aki empatikusabban áll a jövőbeli énjéhez és önmagát is közelebb érzi hozzá, jobb életkilátásai vannak, kevesebbet halogatja a feladatait és könnyebben mond nemet olyan kérésekre, amiket amúgy nem akar elfogadni.
Nem végezhetek el minden feladatot ma és nem adhatok át mindent a holnapi énemnek, ezért folyamatosan “kommunikálunk” és egyezségeket kötünk. Nekem ez a jövőkutatói elv segít a legtöbbet a mindennapokban.
Ha egyetlen gondolatot vihetnénk tovább ebből az interjúból, mi legyen az?
Dr. Meskó Bertalan: Ha csak azt sikerült elérnem, hogy társadalmi szinten kezdjük elfogadni, hogy nem egy darab jövő van, hanem jövők vannak előttünk, amikre hatásunk van, sőt azt a jövőt is kiválaszthatjuk, amire a legjobban vágyunk, szerintem már nyert ügyünk van.
A jövő nem magától történik velünk, hanem nekünk kell térképet rajzolni hozzá. Dr. Meskó Bertalan útmutatásaival minden olvasó saját kezébe veheti a hosszú, egészséges élet kulcsát. Merjünk kérdezni, fejlődni, és soha ne elégedjünk meg azzal, hogy „csak úgy vannak” a dolgok: a jövő a miénk, de csak akkor, ha jelen vagyunk a saját életünkben, és merjük alakítani.
