A B1-vitamin nem csupán egy „alap” mikrotápanyag: sejtszinten védi az anyagcserét, támogatja az idegrendszert, és a legújabb kutatások szerint a hosszú élet molekuláris folyamatait is befolyásolhatja.
A vitaminok világában kevés olyan tápanyag létezik, amelyről annyira evidensnek vesszük a jelenlétet, mint a tiamin, más néven B1-vitamin. Pedig ha eltűnne, a testünk legmélyebb szintjein omolna össze az élethez szükséges energiaáramlás. A tiamin minden egyes sejtünkben jelen van – csendes, de nélkülözhetetlen résztvevője annak az enzimkarmesternek, amely a glükózból energiát nyer.
Miért ennyire fontos a tiamin?
A tiamin koenzimként működik az anyagcserében1, ami azt jelenti, hogy segíti azokat az enzimeket, amelyek a szénhidrátok lebontását és energiává alakítását végzik. A legfontosabb formája, az aktív tiamin-difoszfát (TDP vagy TPP) több enzimrendszer működéséhez elengedhetetlen – többek között:
- A piruvát-dehidrogenáz komplexhez, amely a sejtlégzés első lépéseit irányítja;
- A transzketoláz enzimhez, amely a pentóz-foszfát útvonal kulcsszereplője, és amely antioxidáns védelmet biztosít;
- Az α-ketoglutarát-dehidrogenázhoz, amely a citrátciklusban játszik központi szerepet – ez a sejtek „energiagyára”.
A tiamin tehát nem csak egy vitamin – ez maga az energiaáramlás katalizátora.
A tiaminhiány következményei: a test vészjelzései
Mivel vízben oldódó vitaminról van szó, a tiamin nem raktározódik jelentősen a szervezetben, így rendszeres bevitele elengedhetetlen. Hiányát az idegrendszer szenvedi meg legelőször – nem véletlen, hogy a klasszikus B1-hiánybetegség, a beriberi, mozgáskoordinációs zavarokkal, izomgyengeséggel, szívproblémákkal és mentális leépüléssel jár.
A modern világban rejtettebb formában jelentkezik:
- Krónikus fáradtság, koncentrációzavar,
- Inzulinrezisztencia és metabolikus szindróma súlyosbodása,
- Alkoholos májbetegségek és idegrendszeri zavarok (pl. Wernicke–Korsakoff-szindróma),
- Fokozott oxidatív stressz és mitokondriális diszfunkció.
A hiány súlyosabb formáiban a sejtek nem tudják megfelelően lebontani a glükózt, így piruvát és laktát halmozódik fel, ami mitokondriális diszfunkcióhoz és metabolikus acidózishoz vezethet. Ez a folyamat különösen érinti az oxigénigényes szerveket, mint az agy és a szív.
A B1 vitamin hiány hozzájárulhat neurológiai zavarok és kardiovaszkuláris elégtelenség kialakulásához is.
Egy 67 éves titok nyomában: új korszakot nyitott a B1-vitaminról szóló felfedezés
A tiamin szerepe nemcsak az alap-anyagcserében, hanem a molekuláris kémia mélyebb rétegeiben is új értelmet nyert, amikor a Kaliforniai Egyetem (UC Riverside) kutatócsoportja 2025-ben igazolta egy régóta elfeledett elmélet helytállóságát.2 Ronald Breslow, a Columbia Egyetem kémikusa már 1958-ban feltételezte, hogy a tiamin egy különleges, rendkívül reaktív kémiai formában – úgynevezett karbénként – is működhet, és e formában járulhat hozzá az anyagcsere-folyamatok hatékonyságához.
A karbéneket azonban a tudomány sokáig instabilnak tartotta – főként víz jelenlétében –, így az elmélet hosszú időre háttérbe szorult. Most viszont sikerült egy molekulapáncélt létrehozni, amely körülveszi a karbént, és így hat hónapon keresztül stabil maradt vízben. Ez a felfedezés nemcsak Breslow elméletét igazolja, hanem új távlatokat nyit az anyagcsere finomszabályozásának, a zöld kémiának és a sejtszintű öregedéskutatásnak is. A karbén forma jelenléte ugyanis azt jelzi, hogy a tiamin belső, rejtett kémiai formái eddig ismeretlen, potenciálisan öregedéslassító és gyulladáscsökkentő hatásokkal bírhatnak.
Tiamin és longevity: új irányok a sejtszintű öregedés lassításában
A tiaminról szóló legfrissebb kutatások egyértelműen azt sugallják, hogy szerepe túlmutat a klasszikus anyagcserén. A tiaminhiány fokozza a gyulladásos jelátvitelt, a sejtek energiaszintjének csökkenését és a mitokondriális stresszt – ezek mind közvetlen összefüggésben állnak a biológiai öregedés gyorsulásával. A karbénforma vízállóvá tétele pedig azt is sugallja: még nem értjük teljes mélységében, mire képes ez a vitamin. A kutatócsoport szerint
„A tiamin lehet az egyik kapocs az energia-anyagcsere és a gyulladásmentes öregedés között.”
A tiaminhiány hatására az agy immunsejtjei, a mikroglia aktiválódhatnak, és krónikus gyulladásos állapotot hozhatnak létre. Ez a neuroinflammáció összefüggésbe hozható olyan neurodegeneratív betegségekkel, mint az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór – így a megfelelő tiaminszint védelmet nyújthat a központi idegrendszer öregedése ellen is.3
Egyre több kutatás utal arra is, hogy a bélmikrobiom összetétele hatással van a tiamin hasznosulására. Bizonyos bélbaktériumok – például a Bacteroides vagy a Firmicutes törzsek – képesek szintetizálni vagy kompetálni a vitamint. Ez a kapcsolat tovább erősíti a bél-agy tengely szerepét a hosszú távú idegrendszeri és metabolikus egészség megőrzésében.4
Miből meríthetünk tiamint – és mikor van belőle túl kevés?
A tiamin szükséglete alapvetően nem nagy: napi 1,1–1,2 milligramm elegendő lenne egy felnőtt számára az optimális sejtműködéshez. A modern életmód azonban – legyen szó krónikus stresszről, intenzív fizikai terhelésről, várandósságról, fokozott alkoholfogyasztásról vagy gyulladásos állapotokról – jelentősen növelheti a szervezet igényét.
A tiaminban leggazdagabb élelmiszerek közé tartoznak:
- a teljes kiőrlésű gabonák, különösen a búzacsíra,
- a hüvelyesek, például a lencse és a bab,
- a napraforgómag, valamint különféle diófélék,
- a sertéshús,
- és a sörélesztő, spirulina, amelyek természetes formában koncentráltan tartalmazzák e vitamint.
Fontos tudnunk azonban, hogy a tiamin rendkívül érzékeny. A hőkezelés, az alkohol, a tartósítás és a finomítás szinte teljesen lebontja – így a modern, feldolgozott élelmiszerekben már alig van jelen. Ez az oka annak, hogy a tiaminhiány rejtetten, de fokozódó gyakorisággal jelenik meg a városi életmódot élők körében.
Egy vitamin, ami nem látszik, de nélküle minden sejtszinten összeomlik
A tiamin csendes hős, s nem tartozik a látványos, divatos mikrotápanyagok közé – nincsenek hozzá társított szépségígéretek, és nem vonzza magára a figyelmet fényes egészségtrendekben, nem építi látványosan a kollagént, nem antioxidáns csillag, mégis nélküle gyakorlatilag leállnának a sejtek energiaháztartása, az idegrendszer működése és az anyagcsere alapmechanizmusai.
A legújabb kutatások pedig arra is rámutatna, hogy több rejlik benne, mint eddig hittük. Egy elmélet, amely hat évtizedig lappangott a tudományos emlékezet peremén, most új megvilágításba helyezi ezt az esszenciális mikrotápanyagot, hiszen az amit sokáig túl instabilnak, túl rövid életűnek gondoltunk – az most bizonyítottan hosszú távon stabilizálható, és lehet, hogy az öregedés biokémiájában is szerepet játszik.
A tiamin tehát nem csupán egy nélkülözhetetlen vitamin, hanem talán a hosszú élet egyik csendes, molekuláris alappillére.
