A reggeli kávé sokunk számára szinte rituálé: az első kortyokkal indul igazán a nap, egy sűrűbb időszakban pedig könnyen becsúszik még egy-két csésze. A koffeint azonban időről időre a bőr egyik rejtett ellenségeként emlegetik. Valóban kiszárítja a bőrt, karikásabbá teszi a szemet, és felgyorsítja az öregedést? A Kávé Világnapja alkalmából megnéztük, mit érdemes tudni a kávé és a bőr kapcsolatáról.
A jó hírrel érdemes kezdeni: önmagában a kávé nem teszi tönkre a bőrünket, és egy kiegyensúlyozott életmód mellett nincs ok arra, hogy a szebb bőr reményében lemondjunk róla. Sokkal érdekesebb az, hogyan, mikor és mennyit fogyasztunk belőle, hiszen a koffein közvetetten olyan tényezőkre is hatással lehet, amelyek már valóban meglátszanak az arcunkon.
Nem a csészék száma mond el mindent
Két kávé naponta első hallásra nem tűnik soknak, és valóban nem is feltétlenül az. A csészék számánál azonban fontosabb, hogy pontosan milyen kávét iszunk. Egy rövid eszpresszó és egy hatalmas bögrében felszolgált kávé koffeintartalma jelentősen eltérhet, ráadásul az elkészítés módja, a kávé típusa és az adag mérete is számít.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az EFSA szerint egészséges felnőtteknél a napi legfeljebb 400 milligramm koffein általában nem vet fel biztonsági aggályt.1 Egy körülbelül 60 milliliteres eszpresszó hozzávetőleg 80 milligramm, míg egy 200 milliliteres filterkávé körülbelül 90 milligramm koffeint tartalmazhat.
A bőr szempontjából azonban nem feltétlenül az összmennyiség a legérdekesebb kérdés, hanem sokkal inkább az, hogy mikor isszuk meg az utolsó csészét.
A délutáni kávé éjszaka is velünk maradhat
A koffein egyik legfontosabb tulajdonsága éppen az, amiért szeretjük: éberebbnek érezzük magunkat tőle. Csakhogy ez a hatás jóval tovább tarthat, mint ameddig a kávé ízét érezzük. Ha a késő délutáni vagy esti kávé megzavarja az alvást, annak következményei másnap az arcunkon is megjelenhetnek.
A kialvatlanság után a szemkörnyék sötétebbnek, puffadtabbnak, a bőr fakóbbnak és fáradtabbnak tűnhet. A rendszeresen rossz minőségű alvás pedig már túlmutat az esztétikán:
A kutatások kapcsolatot találtak az elégtelen alvás és a bőr barrierfunkciójának, illetve regenerációjának romlása között is.
Longevity-szempontból éppen ezért a kávé időzítése legalább olyan érdekes, mint maga a kávé. Ha valaki jól alszik a délutáni eszpresszó után is, egészen más helyzetben van, mint az, akinek már egy késői cappuccino is órákkal kitolja az elalvását.
A kávé ugyanakkor csak egy része a képnek. A stresszes napok, a késő esti munka, az alkohol, a rendszertelen alvás és az ágyban történő telefonozás ugyanúgy hozzájárulhat ahhoz, hogy reggel a tükörben fáradtabb arc nézzen vissza ránk.
Tényleg kiszárítja a kávé a bőrt?
Ez az egyik legmakacsabb kávémítosz. A koffeinnek valóban lehet enyhe vízhajtó hatása, különösen nagyobb adagban és azoknál, akik ritkán fogyasztják, ebből azonban nem következik automatikusan, hogy a napi egy-két kávé „kiszárítja” a bőrt.
A kávé maga is folyadékot tartalmaz, így mérsékelt fogyasztás mellett a hidratáltság szempontjából nem érdemes úgy tekinteni rá, mintha minden csésze után folyadékhiányba kerülne a szervezet. Ettől függetlenül a megfelelő vízfogyasztás természetesen továbbra is fontos, különösen melegben, sportoláskor vagy fokozott folyadékvesztés mellett.
A bőr szárazságának hátterében ráadásul számtalan más tényező állhat: a hideg idő, az alacsony páratartalom, a túl agresszív arctisztítás, a sérült bőrbarrier vagy egyszerűen a bőrtípusunk sokkal közvetlenebb szerepet játszhat.
Ami a csészében élénkít, az a kozmetikumokban is népszerű
Érdekes kettősség, hogy miközben a koffeint időnként a fáradt bőr egyik okozójaként emlegetik, a szépségipar kifejezetten kedveli ezt az összetevőt.
A koffeint elsősorban szemkörnyékápolókban használják. Helyileg alkalmazva átmenetileg frissebb, kevésbé puffadt megjelenést kölcsönözhet a szemkörnyéknek, ezért gyakran találkozhatunk vele olyan formulákban, amelyeket kifejezetten a fáradt tekintet ellen fejlesztettek.
Csodát azonban itt sem érdemes várni. Egy koffeines szemkörnyékápoló nem tudja helyettesíteni az alvást, és nem tünteti el tartósan a genetikailag meghatározott sötét karikákat sem. Inkább egy jól felépített rutin egyik hasznos elemeként érdemes rá tekinteni.
Ha az egész arc fakóbbnak, fáradtabbnak tűnik, más hatóanyagokkal is érdemes kombinálni a rutint. A C-vitamin antioxidáns tulajdonságai és a ragyogóbb bőrkép támogatása miatt lehet érdekes, míg a niacinamid többek között a bőrbarrier megfelelő működésének támogatásában kaphat szerepet. Mindezek mellett továbbra is a fényvédelem, a kíméletes tisztítás és a megfelelő hidratálás jelenti azt az alapot, amelyre érdemes építeni.
A bőrünk nem azt árulja el, hány kávét ittunk
Inkább azt mutathatja meg, hogyan élünk a kávé mellett. Ha a harmadik délutáni csésze miatt később alszunk el, kevesebbet pihenünk, majd másnap újabb koffeinnel próbáljuk ellensúlyozni a fáradtságot, könnyen kialakulhat egy olyan körforgás, amelynek nyomai előbb-utóbb az arcunkon is megjelenhetnek.
A megoldás tehát nem feltétlenül a kávéról való lemondás. Sokkal többet jelenthet, ha megfigyeljük saját koffeinérzékenységünket, a nap korábbi szakaszára időzítjük a kávézást, elegendő folyadékot fogyasztunk, és mindenekelőtt vigyázunk az alvásunkra, így a reggeli kávé továbbra is maradhat az egyik legjobb része a napindításnak – anélkül, hogy választanunk kellene a kedvenc csészénk és a friss, egészséges megjelenésű bőr között.
A cikk sajtóközlemény alapján készült.
