Az erdő ösvényein sétálni olyan, mintha a természet ölelésében lassulna le az idő. A fák árnyékában csökken a szorongás, a szívritmus kisimul, a légzés egyenletesebbé válik, és testünk-lelkünk ráhangolódik a természet örök ritmusára. Legyen szó egy fenyves illatáról, egy tölgyes zöldellő csendjéről vagy egy város szélén megbújó liget halk susogásáról – az erdei séta bizonyítottan oldja a feszültséget, és visszaállítja belső harmóniánkat.
De vajon mennyi időre van szükség ahhoz, hogy mindezt valóban megtapasztaljuk? És milyen – gyakran láthatatlan – ajándékokat rejtenek számunkra az erdők? Aszalós Réka, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa a következőképpen vélekedik a témáról.
A séta ereje
„Az, hogy a természetes környezetben, azon belül is az erdőben az emberek szorongása csökken, a szívritmus lassul, a kortizolszint (stresszhormon) és a vérnyomás csökken – tudományosan bizonyított tény” – mondja Aszalós Réka, erdőökológus.
A séta önmagában is jótékony, de az erdei levegő oxigéndús frissessége, a fák lombjai közt átszűrődő fény, a madárdal és a víz csobogása együtt hozzák létre azt a különleges állapotot, amelyet a szakirodalom „könnyed figyelemnek” (soft fascination) nevez.
Ez a figyelemforma nem terheli az elmét, hanem pihenteti – miközben az erdő multiszenzoros élményt kínál: látványt, hangokat, illatokat és tapintást, amelyek összhangban formálják a közérzetet.
Az erdő láthatatlan kincsei
Az erdők nemcsak fából, levelekből és árnyékból állnak: olyan javakat nyújtanak, amelyeket a tudomány ökoszisztéma-szolgáltatásoknak nevez. Ezek három dimenzióban ölelik körül az életünket.
Az első a kézzelfogható ajándékok világa – a faanyag, amelyből otthonokat építünk, a tűzifa, amely melegít, a bútorfa, amely formát ad a mindennapoknak. Ide tartoznak a gombák, gyógynövények, vadételek is, amelyek az emberiség hajnalától kezdve táplálják testünket.
„A második csoportba tartozó javak, a szabályozó szolgáltatások sokkal láthatatlanabbak, leginkább akkor figyelünk rájuk, ha a hiányukat tapasztaljuk” – mondja Aszalós Réka.
Ezek őrzik a talaj termékenységét, tisztítják a levegőt és a vizet, védelmet adnak az árvizek és viharok ellen. Csak akkor döbbenünk rá igazi értékükre, amikor eltűnnek – például amikor a mangróve-erdők helyén épült üdülőtelepeket elsöprik a part menti hullámok.
A harmadik réteg a lélek felé fordul. A kulturális szolgáltatások nem anyagi javakat adnak, hanem belső támaszt: nyugalmat, rekreációt, spirituális élményeket. Az erdő itt már nemcsak a testet táplálja, hanem a lelket is hazavezeti önmagához.
A természet mint gyógyír
A kutatások szerint már napi 20–30 perc természetben töltött idő szignifikánsan csökkenti a stresszhormon szintjét. Egy 2019-es vizsgálat igazolta1, hogy ebben az időtartományban a leghatékonyabb a természet stresszoldó ereje, majd a hatások tovább növekednek, bár lassabb ütemben.
„Ezzel kapcsolatban van egy nagyon találó kifejezés, a „nature pill”, amit talán „természetpirulaként” a legegyszerűbb megérteni.”
„Ha feszült vagy, csak menj el egy közeli zöldövezetbe, és tölts el 20 percet sétálással” – mondja az ökológus.
Egy másik tanulmány szerint már heti legalább 120 perc természetben töltött idő is jelentősen hozzájárul a testi-lelki egészséghez – és ehhez nem feltétlenül szükséges távoli erdőkbe utazni, hiszen a városi parkok is képesek hasonló hatást kiváltani.2
A fenyvesek titka: fitoncidok
„Az biztos, hogy sok embernek a szép, természetes erdő kapcsán egy fenyves ugrik be” – meséli Aszalós Réka. A lucfenyők és más tűlevelűek fitoncidokat bocsátanak ki: olyan illatanyagokat, amelyek bizonyítottan csökkentik a stresszt.
A fenyőillat mélyen beivódik emlékeinkbe, és gyakran a biztonság és nyugalom élményéhez kapcsolódik.
Ugyanakkor a kutatások egyöntetűek: bármilyen erdőtípusban járjunk is, a természet közelsége oldja a feszültséget, javítja a közérzetet, és védi a szív- és érrendszert.
Az erdő receptre felírva
„A kutatások egyértelműen bizonyítják a természetben töltött idő pozitív hatását a stressz és a szív- és érrendszeri betegségek csökkentésére, így ezek a módszerek a jövőben nagyobb teret kaphatnak a közegészségügyben” – fogalmaz Aszalós Réka.
A szakember szerint az erdei séta, a kirándulás, a biciklizés vagy az erdőfürdő olyan prevenciós eszköz, amelyet „receptre kellene felírni”. Nem csupán költséghatékonyabb, de kíméletesebb is a szervezet számára, mint sok invazív beavatkozás. A természet így nem pusztán díszlet, hanem aktív gyógyító erő, amely képes megőrizni és meghosszabbítani egészségünket.
A cikk a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tudományos cikke alapján készült.
