Ha a hosszú életről beszélünk, egyre inkább előtérbe kerül az a láthatatlan, mégis alapvető fontosságú szövetségesünk, amely testünk működésének legmélyebb szintjeit befolyásolja: a mikrobiom. A bélflóra egyensúlya hatással van az immunrendszerünkre, a hormonháztartásunkra, az anyagcserénkre – sőt, a hangulatunkra és mentális teljesítményünkre is. De azt talán kevesen tudják, hogy az egészséges mikrobiom egyik kulcsa a kertben, a talajban rejlik.
A talaj, mint mikrobiális bölcső
A talaj nem pusztán élettelen anyag – sokkal inkább egy élő ökoszisztéma, amely több milliárd baktériumnak, gombának és mikroorganizmusnak ad otthont. Ezek a mikrobák segítik a növényeket a tápanyagok felvételében, megvédik őket a kórokozóktól, és visszaállítják az egyensúlyt a környezetben. De mindemellett közvetlen hatással lehetnek az emberi mikrobiomra is – különösen akkor, ha kapcsolatba kerülünk velük.
Kutatások szerint1 a talajjal való fizikai érintkezés – akár kertészkedés során, akár a kertben termett zöldségek fogyasztásával – elősegítheti a bélflóra sokféleségét, és ezzel csökkenti az allergiák, autoimmun betegségek és bélgyulladások kialakulásának kockázatát.
Komposzt: a mikrobiális arany
A komposztálás során a szerves anyagok lebomlanak, és létrejön egy mikrobiálisan gazdag, tápláló közeg, amely nemcsak a növényeket, hanem közvetetten az embert is táplálja. A komposztban található baktériumok bizonyítottan antidepresszáns hatással bírnak: serkentik a szerotonin termelődését, és javítják a hangulatot. Ez az úgynevezett „petrichor-effektus”, amikor a friss föld illata boldogságérzetet kelt bennünk – nem véletlenül.2
A komposzt közelében dolgozni, belélegezni az illatát, vagy akár csak rendszeresen érintkezni vele (pl. mezítláb vagy kézzel) immunológiai és idegrendszeri szinten is pozitív hatású.
Élő kapcsolat a kerttel = élő kapcsolat önmagunkkal
Az ipari környezet, a fertőtlenítőszerek túlzott használata és a túlságosan steril életmód elszegényíti a mikrobiomunkat.3 A kert, a komposzt és a föld ezzel szemben életet közvetít nemcsak a növényekbe, hanem belénk is. Amikor kertészkedünk, nemcsak élelmet termelünk, hanem újraépítjük a saját belső ökoszisztémánkat is. A kert így nemcsak a testet, hanem a lelket és a hosszú távú egészséget is táplálja.
Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a talajban élő bizonyos mikroorganizmusok, képesek serkenteni az agy szerotonintermelését. Ez a folyamat nemcsak javítja a hangulatunkat, hanem segíthet a depresszió tüneteinek enyhítésében is, miközben támogatja az immunrendszer egészséges működését.
A saját terményeink betakarítása pedig igazi boldogsághormon-löket: ilyenkor agyunk dopamint szabadít fel, amely az öröm és elégedettség érzéséért felel.4 Ez az érzés mélyen gyökerezik bennünk – evolúciós örökségként hordozzuk magunkban, hogy a sikeres táplálékszerzés jutalmazó, örömteli élmény. Nem véletlen tehát, hogy aratáskor szinte kézzelfogható a jókedv.
Mikrobiom-biohacking a természet öléből
Amikor a kezedet a földbe mélyeszted, amikor a komposzt illatát érzed, vagy amikor egy saját termésű répát mosatlanul harapsz ketté, valójában egy mikroszkopikus szövetséget erősítesz meg – önmagaddal, a Földdel és a hosszú élet lehetőségével.
Mert a biohacking néha nem egy kütyü, nem egy kapszula, nem egy szérum, hanem egy marék komposzt. Egy élő ökoszisztéma, amely a bélrendszereden keresztül a lelkedhez is beszél.
