A hosszú élet nem csupán a genetikán múlik. Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább azt bizonyítják, hogy az étrend és az életmód legalább akkora szerepet játszanak a biológiai életkor alakulásában, mint a DNS. A tudományos világban az egyik legtöbbet idézett szakember ezen a területen Dr. Valter Longo, a University of Southern California kutatója, aki kifejlesztette a „Longevity Diétát”, azaz a hosszú életet támogató étrendet.
Valter Longo szerint1 a hosszú élet kulcsa nem a kalóriaszegény, éhezéssel teli életforma, hanem egy tudatosan kialakított, sejtregenerációt támogató étrend, amelyet évszázadok hagyományai és modern kutatások inspiráltak.
Az, hogy mit eszel, megváltoztathatja azt, hogy mennyi ideig és milyen jól élsz?
Teszi fel a kérdés a tudós, aki forradalmasította az őssejtekkel és az öregedéssel kapcsolatos kutatásokat, és úttörőként vezette be a böjtöt utánzó diétákat az egészséges életmód érdekében 110 éves korig és azon túl. Legalábbis elmondása szerint, de nézzük meg, miről is van szó pontosan.
A Longevity Diéta főbb jellemzői
A Valter Longo által javasolt étrend középpontjában a növényi alapú, teljes értékű táplálkozás áll. Az étrend gerincét a zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak és extra szűz olívaolaj képezik. Az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorulnak, de nem tűnnek el teljesen: heti két-három alkalommal ajánlott hal fogyasztása, főként a gyulladáscsökkentő omega-3 zsírsavak miatt.
A fehérjebevitel külön figyelmet kap. Fiatalabb felnőttek esetében az étrend alacsonyabb fehérjetartalmú, mivel a túlzott fehérjebevitel összefüggésbe hozható a sejtszintű öregedéssel. Idősebbeknél azonban – akiknél nagyobb a veszélye az izomtömeg csökkenésének (szarkopénia) – Longo enyhén megemelt, de továbbra is minőségi, túlnyomórészt növényi eredetű fehérjebevitelt javasol.
Az étrend elutasítja a cukorban, feldolgozott szénhidrátokban és telített zsírokban gazdag élelmiszereket, és helyettük természetes, lassan felszívódó szénhidrátforrásokat ajánl. A helyi, szezonális alapanyagok használata szintén alapelv, ami a fenntarthatóságot és a Kék Zónák – vagyis a világ hosszú életű népességeinek – étkezési szokásait is tükrözi. Ez utóbbiakról ebben a cikkünkben olvashatsz bővebben.
A diéta fontos része az úgynevezett időszakos böjt (Time-Restricted Eating), amely során az étkezések egy napi 12 órás időablakban zajlanak – például reggel 8 és este 8 között. Ez a napi ritmus támogatja a cirkadián ritmus egyensúlyát és csökkenti az inzulinszint ingadozásait.
Emellett évente 2–4 alkalommal ajánlott egy 5 napos, böjtöt utánzó étrend, azaz a Fasting Mimicking Diet (FMD) végigvitele. Ez a protokoll csökkentett kalóriabevitellel, de célzott tápanyagösszetétellel segíti elő a szervezet sejtregenerációs folyamatait úgy, hogy a szervezet közben nem szenved tápanyaghiányt.
Mi az a Fasting Mimicking Diet (FMD)?
A Valter Longo és csapata által végzett kutatás egy 5 napos, alacsony kalóriatartalmú étrendet vizsgált2, amely böjtölés hatását utánozza, miközben a szervezet tápanyaghoz jut. A hatékonyságát először állatkísérletekben, majd humán vizsgálatokban is tesztelték. Egereken végzett kutatások során azt találták, hogy az ismétlődő FMD ciklusok meghosszabbították az élettartamot, csökkentették a tumor- és gyulladásképződést, valamint javították a kognitív teljesítményt, különösen a tanulás és memória területén. Ezen felül regeneráció indult be a hasnyálmirigyben, az immunrendszerben és a májban is – vagyis olyan szervekben, amelyek az anyagcsere és az immunitás szempontjából kulcsfontosságúak.
Embereken végzett vizsgálatokban – ahol a résztvevők három egymást követő hónapban, minden hónapban öt napig követték az FMD-t – szintén figyelemre méltó eredmények születtek. Csökkent a testtömegük és a hasi zsírjuk, valamint jelentősen mérséklődött a vércukorszintjük és az IGF-1 nevű növekedési faktor szintje, amely az öregedéssel és a daganatos betegségek rizikójával is összefügg. Emellett javult a vérzsírprofiljuk és csökkentek a gyulladásos markerek, különösen azoknál, akik metabolikusan veszélyeztetett állapotban voltak. Ez arra utal, hogy az FMD nemcsak megelőzésre, hanem célzott terápiás eszközként is alkalmazható lehet.
Tehát ez a böjtszerű étend egy metabolikus állapotot hoz létre, miközben a szervezet mégis kap bizonyos tápanyagokat.
FMD képes aktiválni a sejtek öntisztító (autofág) folyamatait, ösztönözni az őssejtképződést, és multiszisztémás regenerációt indít be anélkül, hogy a klasszikus vízböjt stresszét okozná. Ez a módszer ígéretes eszköz lehet az öregedés lassítására, krónikus betegségek megelőzésére és az élettartam meghosszabbítására.
A regeneráció tudománya
A Valter Longo-féle Longevity Diéta és azon belül a Fasting Mimicking Diet nemcsak ígéretes, hanem tudományosan megalapozott eszköz is lehet a modern öregedéslassító stratégiákban. A több szervrendszert érintő regeneráció, a hormonális és gyulladásos folyamatok javulása, valamint az anyagcsere-egyensúly helyreállítása mind azt jelzik: a jövő diétája nemcsak az alakról, hanem az aktív, egészséges öregedés lehetőségéről szól.
A Longevity Diéta nem csupán étrend, hanem tudatos, regeneratív életmód, amely támogatja a sejtek önmegújulását, csökkenti a gyulladást és hozzájárulhat az aktív és betegségmentes öregedéshez. Aki a hosszú élet kulcsait keresi, annak érdemes elmerülnie Dr. Longo munkájában.
